Századok – 1949
Girsfeld; A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes intervenció megszervezésében 189
194 a. giitsfeld segítése céljából" az Egyesült Államokat a szállítási ügy újjászervezésével, Angliát a flottán való gyámkodással, Franciaországot pedig a hadseregellenőrzésével bízzák meg. Japánt pedig arra utasították, hogy vegyen részt „az anyag- és technikai erőellátásbain".1 8 Azokra a motívumokra, amelyek az Egyesült Államokat az „érdekszféra" megválasztásában vezették, bizonyos mértékig alkalmazhatjuk Cecil Rhodes formuláját: „a sínek olcsóbbak a golyónál és sokkal messzebbre visznek". így tehát a háború által meggyöngült, a forradalom útjára lépett Oroszország kiörül különféle terveket kovácsoltak, melyek célja nyersanyagforrásai és területe megszerzése, népei leigázása volt. Nem csupán a német imperializmus rablói igyekeztek megoldani az „orosz kérdést" saját szájuk íze szerint, hanem a kadetek, eszerek és mensevikiek segítségével a germán koalícióval háborúban, egymás között pedig vetélytársi harcban álló Egyesült Államok es icl/Z Entente hatalmai is. A Párt VI. kongresszusa, amely I. V. Sztálin vezetése alatt világtörténeti jelentőségű határozatokat hozott, rámutatott arra, hogy „a színen az imperializmus egy új óriása és a világhegemónia igénylője, — Amerika lépett fel". A világhegemóniára pályázó új amerikai jelölt kapzsi kezei Oroszország irányába nyúltak ki. A VI. pártkongresszuson a politikai helyzetről mondott jelentésében I. V. Sztálin, világosan felvetette az Oroszország előtt álló két út kérdését: „Vagy vége a háborúnak, elszakítjuk összes pénzügyi szálainkat, amelyek az imperializmushoz kötnek, a forradalom előre halad, a burzsoá világ alapjai megrendülnek és megkezdődik a. munkásforradalmak korszaka; vagy előttünk áll a másik út, a háború folytatásának, a fronton való támadásnak a folytatása, a szövetséges tőke és a kadetek összes parancsainak való alávetés útja, — amli a szövetséges Hőkétől való teljes függést (a Tla.uruszi palotában bizonyos hírek terjedtek el, hogy Amerikai 8 milliárd rubelt ad, eszközöket nyújt a gazdasági élet „helyreállítására") és az ellenforradalom győzelmét jelenti. Harmadik út nincs."19 A VI. pártkongresszus befejezése után nemsokára I. V. Sztálin a „Proletár" c. lapban „Amerikai milliárdosok" címmel egy cikkeit írt, melyben ezt írta : „Abban a pillanatban, amikor az orosz forradalom megfeszíti erőit vívmányai megvédése érdekében és az imperializmus el akarja azokat ragadni, — az amerikai tőke milliárdokat juttat a Kerenszkij-Miljukov-Ceretelli koalíciónak azért, hogy véglegesem megfékezve az orosz forradalmat, megsemmisítse Nyugaton az egyre növekvő forradalmi mozgalmat. Ez tény. Az igazság az, hogy Nyugat Oroszországnak nem annyira a szocializmust és felszabadulást, mint inkább a szolgaságot és ellenforradalmat hozza."20 Az utolsó 30 év világtörténetének eseményei, egészen a mai napig e bölcs szavakat megerősítik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tönkretette az imperiajistákniak Oroszország gyarmati országgá való átalakítására irányuló terveit; Oroszországban az imperialisták politikai és gazdasági terjeszkedésének útjában állt a fiatal szovjet hatalom. Az Egyesült Államok imperializmusának reakciója az oroszországi fordulatra heves és sokoldalú volt. Az oroszországi amerikai nagykövet felhívással fordult ez „orosz néphez" (november 19-én), „mérsékletre" és... a szibériai vasútnak az amerikaiak kezébe való adására buzdítva azt.2 1 18 Lloyd George, Háborús emlékiratok (oroszul), V. köt., 75. 1. 19 I. V. Sztálin, Összes műved (oroszul), III. köt., 175—176. 1. 20 U. o. 234—235. 1. 21 Russia from the American Embassy 1916—1918. 175—177. 1.
