Századok – 1949
Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után 168
178 VAEGA ZOLTÁN László volt.4 1 Később az Országos Honvédelmi Bizottmány szétrobbantását, vagy legalább is átalakítását a békepárt kezdte követelni. Pálffy János már február első felében terjedelmes cikkben ajánlgatta a kormány átszervezését.42 Egyszerre négy módszert is javasolt Nézete szerint a kormányzást vagy magának a Háznak kellene átvennie, s ez lenne szerinte a. legrosszabb megoldás —, vagy diktátort kellene megbízni az ügyek teljhatalmú vezetésével, vagy rendes minisztériumot kell alkotni, vagy a Honvédelmi Bizottmányt átalakítani, hogy érvényesüljön benne a szakszerű hivatalvezetés és a személyes felelősség elve, vagyis megszűnjön kollégiális jellege, s kimaradjanak belőle a Pálffynak és a békepártnak nem tetsző egyének. A miniszteriális kormányrendszer visszaállításával és a Honvédelmi Bizottmány átszervezésével kapcsolatos javaslataiban Pálffy számol Kossuth népszerűségével. Jól tudja: javaslatai szélesebb körökben eleve visszautasítással találkoznának, ha Kossuth mellőzését javasolná. Tudja viszont azt is, hogy Kossuth mint miniszterelnök, az egyes ügykörök elválasztása után nagyrészbein elveszítené eddig élvezett befolyását. Különösen, ha minisztertársai megválasztásában is követi Pálffy tanácsát. Pálffy ugyanis már jó előre figyelmeztette, hogy minisztertársait a parlament valódi érzelmeinek kipuhatolása, után az „igazi" többségből válassza ki. Mivel Pálffy javaslatainak be nem vallott célja Kossuth félreállítása vagy legalább is a radikálisoktól történő elszigetelése volt, érthető, hogy a legtökéletesebb államformának a katonai diktatúrát tartotta. Kemény Zsigmond maga is bevallja, hogy a katonai diktatúra eszméje Kossuth hatalma teljes megsemmisítésének reményétől vezettetve emelkedett párthívei körében népszerűségre. Ekkor a radikális párt még élesen szembefordult a Honvédelmi Bizottmány átalakítására irányuló kísérletekkel, később azonban már a kormány békepárti tagjainak eltávolítására, maguk is szívesen látták volna a Honvédelmi Bizottmány megszüntetését s helyette minisztérium felállítását A kormány átalakítására végül is a függetlenségi nyilatkozat megtétele után került sor. Az április 14-i határozatok értelmében a kormányzó-elnöknek kellett gondoskodnia a függetlenné nyilvánított magyar állam kormányzásáról. Az országgyűlés határozata értelmében meg kellett alkotnia az új minisztériumot Erre az országgyűlési végzés értelmében az elnök és a miniszterek személyes felelősségével és számadási kötelezettségével terhelt kormányszervre várt az ügyek irányítása. Tekintve, hogy az ország új kormányzati rendszerének végleges kidolgozását az országgyűlés többsége s Kossuth nem tartotta pillanatnyilag időszerűnek, a miniszteri kormányzás rendszerének felújítása, az országgyűlési végzés határozott, mindem eltérő magyarázatot kizáró rendelkezésével bevégzett ténynek látszott. Váratlanul mégis heves viták robbantak ki. Ezek a viták főként három pont körül folytak. Kétségbevonták a törvény azon rendelkezésének jogosultságát, amely az államfői és a miniszterelnöki jogkör egyesítésére vonatkozott. Heves harcokra adott alkalmat a két különböző jogkör elválasztása után az államfő és az országgyűlés, valamint a kormányzó és a minisztérium jogviszonyának tisztázása is. Legkönnyebben megoldható e három vitás kérdés közül az államfői és miniszterelnöki jogkör elválasztása volt. Könnyűvé tette azi a tény, hogy a két jogkör szétválasztását a radikálisok és a békepárt egyformán kívánatosnak, sőt elkerülhetetlennek tartották. Természetesen mindkét fél más-más szempontból. Radikálisaink a miniszterelnökség és az államfői tisztség egye»sítését Kossuth népszerűségének, sőt állásának veszélyeztetésétől félve clle-41 Deák Imre: 18i8. A szabadságharc története levelekben, ahogyan a kortársak látták, 269. 1. 42 Alföldi Hírlap, 1849. február 11.
