Századok – 1949
Ember Győző: Oláh István kivégzése Orosházán 1849-ben 160
OLÁH ISTVÁN KIVÉGZÉSE OROSHÁZÁN 1848-BAN Orosházán 1848. december 17-én délután bét és negyed három óra között akasztófán kivégezték Oláh Istvánt — amint Békés megye rögtönítélő bíróságának december 16-án hozott ítéletében hangzik — „lázítási bíínmerények nagyszerűségeiben valóságos tettleges részes és a köztársaságra1 nézve veszedelmes egyént, maga érdemlett büntetése, másoknak pedig rettentő példájára".* Ki volt ez az Oláh István, mit követett el, amiért kötéllel bűnhődött, esetéből milyen tanulságokat vonhatunk le az 1848-as magyar parasztmozgaL makra, rajtuk keresztül pedig magára a forradalomra és szabadságharcra? — ezekre a kérdésekre igyekszem nagyobb fényt deríteni, mint amilyet az eddigi kutatások eredményei lehetővé tettek. A tények világánál módosulnak azok a regényes elképzelések, amelyek a históriás — ahogyan Oláh Istvánt nevezték — személyét burkoló homály titokzatosságából fakadtak, történetíró és regényíró tolla nyomán egyaránt. Gondolok itt Oláh Györgynek történelmi munkájára,3 valamint Barát Endrének kis regényére.4 A történésznek a kutatás elégtelenségéből származó tévedései a históriásnak olyan históriájává színesedtek ki a szépíró fantáziájában, aminek reális alapjai mások. Oláh István tényleges cselekedete 1848-ban, kivégzésének valódi okai, ezzel szemben ismeretlenek maradtak. Oláh György könyvének és az ő nyomán írt kis regénynek Oláh István 1848-í szerepére vonatkozó megállapításai közül valónak fogadhatjuk el, hogy a históriás fellépése az orosházi parasztok mozgalmaival volt kapcsolatos, hogy a nép lázításáért ítélték halálra és végezték ki. Téves azonban az a feltevés, mert egyébnek nem mondhatjuk, amely szerint Oláh István az orosházi parasztmozgalmak magvetője volt.6 Fa lur ól-falura, városból-városba haladó útján, mint vándor könyvkereskedő, népszerű kiadványokat áruló úgynevezett históriás, éppen akkor érkezett Orosházára, amikor az ottani parasztok legnagyobb arányú megmozdulását már elfojtották, amikor a mozgalom elfogott részesei ellen1 a büntető eljárás folyt. Ekkor lépett az események színterére Oláh István, s ez a fellépése okozta vesztét. Az orosházi és általában a békésmegyei 1848-as parasztmozgalmak ugyanazokra az okokra mutatnak, mint a parasztság megmozdulásai az ország más vidékein. A különbség csupán annyi, hogy Békésben a mozgalmak nagyobb arányokban és hevesebb kitörésekben jelentkeztek. A főok, ami a mozgalmakat kiváltotta-, az eredeti tőkefelhalmozással, a parasztságnak a földtől és egyéb termelőeszközeitől való megfosztásával volt kapcsolatos. Ez a folyamat a magyar történetben is a feudális termelési 1 Azaz a közre. 1 Az ítéletlevél egykorú hivatalos másolatát 1. Országos Levéltár, 1848—49-i belügyminisztériumi levéltár, iktatatlan vegyes iratok között. » Békésvármegye 1848—49. 2 k, Gyulia, 1889.. 1892. 4 A históriás. Bp. 1947. Szikra regénytár. * Oláh Gy. i. m. I. k. 466. 1. Szerző nem jelöli meg forrását.
