Századok – 1949
Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146
150 KATÓ ISTVÁN „II. József és II. Lipót... tőrőlmetszett demokrata volt, mintha nem is császári ágyból származtak, hanem ai nép legalsó rétegéből eredtek volna."1« „A király (II- Lipót К. I.) — a rendi Magyarország uralmi viszonyait tekintve — forradalmár volt."17 Révai József „Marx és a magyar forradalom" c. tanulmányában ezzel a kérdéssel foglalkozva a következőket írja: „Ez a felfogás a Habsburgokról: liberális legenda... A polgári reformgondolatoknak magyarországi torzképe ez, amely föllelhető Berzeviczy Gergelytől kezdve Széchényi Istvánom át még Kristóffy Józsefben és Jászi Oszkárban is. Azt a szerepet tulajdonítja ez a legenda a Habsburgoknak Magyarországon, mint a nagy abszolút monarchiáknak Nyugat-Európában... Azonban a Habsburgok Magyarországon általában nem ezt a szerepet játszották, nem tenyésztették, hanem gátolták a kapitalizmust."1 ' Itt nincs módunkban II. József bonyolult politikáját elemezni, de kétségtelen, hogy bár II. József bizonyos fokig korlátozta a magyar nemesség hatalmát, bár bizonyos fokig szembeszállt a katolikus egyházzal és ezért voltak politikájának haladó vonatkozásai, mégis a magyar gazdaság tönkretevője, tervszerű gyarmatosító politikával megsemmisítette Magyarországon a fejlődő, dé még csenevész iparos és kereskedő polgári erőket. Ezért hatása Magyarország fejlődésére túlnyomórészt romboló, reakciós volt.'0 A liberálisok második közös hibája az, hogy Martinovicsnak gyenge-Bégét mentegették, ingadozásából erényt csináltak, éppen azt dicsőítették, amit bírálni kellett volna. így akartak saját, igen mérsékelt demokratizmueukra, ingadozásukra, néptől való félelmükre érveket találni az első köztársasági mozgalomból. „Martinovics és társai olyan távol álltak a forradalom megvalósításának gondolatától, hogy ezen eszméket a forradalom kitörésének ellenszeréül adogatták be... A népet fölvilágosítani és képessé tenni arra, hogy vérontás nélkül csináljon forradatmat, ez volt Martinovics ideálja."'' „... semmi ellentét nincs a demokratikus elvek és a monarchikus elvek között2 1 Harmadik hibájuk történelmi módszerükben van, amellyel a történelmi tények helyett a „megbocsátás" szempontjaiból indulnak ki és a történelmi viszonyok elemzése helyett a résztvevők egyéni „tragédiáját" elemzik és pszichológiai okokat keresnek. „—aki az egészet vizsgálja... az a képen szereplő egyes alakoknak sok mindent fog megbocsátani, amit tegnap még... utálatos bűnnek és megbélyegzendő eltévelyedésnek volt hajlandó elismerni."2 2 10 Várady Zsigmond: Martinovics Ignác. Bp., 1909. 7. 1. 17 Barabás Tibor: Martinovics élete. Bp., 1945. 59, 1. 18 Marxizmus és Magyarság. Bp.. 1946. 109. 1. 19 Horváth Mihály „Magyarország történetében", Marczali „Magyarország II. József korában" c. munkákban igen sok adattal bizonyítják II. József káros hatását hazánk gazdaságára. 20 Rózsa Ignác: Martinovics Ignácz és társai. Bp., 1915, 37. 1. (Kiemelés tőlem: К. I.) Id. m. 46. 1. a Várady Zs.: i. m. 6. 1. (Kiemelés tőlem: К. I.)
