Századok – 1949
12 В. D. QREKOV dásba lendültek és elpusztították őket. Nagyon jól tudta ezt a mi lángeszű hadvezérünk, Kutuzov is, aki jól előkészített ellentámadás segítségével tette tönkre Napoleont és hadseregét."2 8 Ugyanebben a levélben J- V. Sztálin igen fontos megjegyzéseket tesz a hadművészetről és a hadtörténelemről általában: Clausewitz elavult, mert ő „a háború manufaktura-korszakänak a képviselője. De most a háború gépesített szakaszában élünk. Nem kétséges, hogy a gépi korszaknak új katonai ideológusokra van szüksége. Nevetséges most Clausewitztől leckéket venni. Nem lehet előrehaladni és a tudományt előrevinni a nélkül, hogy bizonyos tekintélyek elavult tételeit és megjegyzéseit ne vessük alá kritikai vizsgálatnak. Ez vonatkozik nemcsak a hadászat tekintélyeire, hanem a marxizmus klasszikusaira is "2 9 „A bolsevizmus történetének néhány kérdéséről" szóló cikkében J V. Sztálin ismét a történelemhez fordul, ezúttal a legújabblcori történelemhez. „Vegyük a legismertebb történelmi tényeket" — írja J. V. Sztálin — és a Bolsevik Párt történetének egész sereg igen fontos mozzanatával foglalkozik, 1903-tól kezdve.30 J. V. Sztálin, teljesen leleplezte a trockis'ták ellenséges törekvéseit, amelyek a párt hősi története meghamisítására irányultak. Hangsúlyozza azt, hogy megengedhetetlen bármiféle liberalizmus az ellenséggel szemben, aki „történész"-nek és „irodalmár"-nak álcázza magát. Sztálin elvtárs lenini élességgel és meggyőző erővel bizonyítja az egész történettudomány mély pártszerűségének szükséges voltát. A történész feladatát abban látjas hogy „a bolsevizmus történetének kérdéseit magas színvonalra emelje, hogy pártunk történetének tanulmányozását tudományos, bolsevik vágányokra terelje és fokozott figyelmet fordítson pártunk történetének trockista és minden másfajta meghamisítóira, rendszeresen leleplezze őket".3 1 # * * „... A történettudomány, — mondja Sztálin elvtárs, — ha valóban tudomány akar lenni,... elsősorban az anyagi javak termelőinek történetével, a dolgozó tömegek történetével, a népek történetével kell foglalkoznia. •. ...a történettudomány fő feladata a termelés törvényeinek, a termelőerők és termelési viszonyok fejlődési törvényeinek, a társadalom gazdasági fejlődése törvényeinek tanulmányozása és felderítése."3 2 J. V. Sztálinnak ezek az igen fontos útmutatásai a szovjet történészek tevékenységének kész programmját. tartalmazzák. Ugyanakkor megmutatják az utat, hogyan teremtsen a történettudomány konkrét kapcsolatot a gyakorlattal, azt az utat, hogyan használják fel a történettudomány eredményeit a kommunizmusért folyó harcban. J. V. Sztálin igazolta a történelmet, mint exakt tudományt, amelynek célja a történelmi fejlődés törvényeinek feltárása s ezzel lehetővé tette a jelenkor tudományos elemzését és a jövő tudományos meglátását. „A marxizmus elmélete, — mondja Sztálini, — amikor az objektív folyamatokat elsősorban fejlődésükben! és elhalásukban tanulmányozza, meghatározza a fejlődés tendenciáját, rámutat arra az osztályra, vagy azokra az osztályokra, amelyek elkerülhetetlenül uralomra jutnak vagy amelyek elkerülhetetlenül megbuknak, amelyeknek meg kell bukniok."3 3 58 Boljsevik 1947, 3. sz., 8. 1. 29 U. o. 7. 1. 30 Sztálin: A leninizmus kérdései, 424, 1. 11 U. o. 433. 1. 32 A SzK(b)P története. 130—131. 1. " J. Sztálin: Művei. V. kötet, 62—63. 1.