Századok – 1949

12 В. D. QREKOV dásba lendültek és elpusztították őket. Nagyon jól tudta ezt a mi lángeszű hadvezérünk, Kutuzov is, aki jól előkészített ellentámadás segítségével tette tönkre Napoleont és hadseregét."2 8 Ugyanebben a levélben J- V. Sztálin igen fontos megjegyzéseket tesz a hadművészetről és a hadtörténelemről általában: Clausewitz elavult, mert ő „a háború manufaktura-korszakänak a képviselője. De most a háború gépesí­tett szakaszában élünk. Nem kétséges, hogy a gépi korszaknak új katonai ideológusokra van szüksége. Nevetséges most Clausewitztől leckéket venni. Nem lehet előrehaladni és a tudományt előrevinni a nélkül, hogy bizo­nyos tekintélyek elavult tételeit és megjegyzéseit ne vessük alá kritikai vizs­gálatnak. Ez vonatkozik nemcsak a hadászat tekintélyeire, hanem a marxiz­mus klasszikusaira is "2 9 „A bolsevizmus történetének néhány kérdéséről" szóló cikkében J V. Sztálin ismét a történelemhez fordul, ezúttal a legújabblcori történelemhez. „Vegyük a legismertebb történelmi tényeket" — írja J. V. Sztálin — és a Bolsevik Párt történetének egész sereg igen fontos mozzanatával foglal­kozik, 1903-tól kezdve.30 J. V. Sztálin, teljesen leleplezte a trockis'ták ellenséges törekvéseit, ame­lyek a párt hősi története meghamisítására irányultak. Hangsúlyozza azt, hogy megengedhetetlen bármiféle liberalizmus az ellenséggel szemben, aki „történész"-nek és „irodalmár"-nak álcázza magát. Sztálin elvtárs lenini élességgel és meggyőző erővel bizonyítja az egész történettudomány mély pártszerűségének szükséges voltát. A történész feladatát abban látjas hogy „a bolsevizmus történetének kérdéseit magas színvonalra emelje, hogy pártunk történetének tanulmányozását tudományos, bolsevik vágányokra terelje és fokozott figyelmet fordítson pártunk történetének trockista és minden más­fajta meghamisítóira, rendszeresen leleplezze őket".3 1 # * * „... A történettudomány, — mondja Sztálin elvtárs, — ha valóban tudo­mány akar lenni,... elsősorban az anyagi javak termelőinek történetével, a dolgozó tömegek történetével, a népek történetével kell foglalkoznia. •. ...a történettudomány fő feladata a termelés törvényeinek, a termelő­erők és termelési viszonyok fejlődési törvényeinek, a társadalom gazdasági fejlődése törvényeinek tanulmányozása és felderítése."3 2 J. V. Sztálinnak ezek az igen fontos útmutatásai a szovjet történészek tevékenységének kész programmját. tartalmazzák. Ugyanakkor megmutatják az utat, hogyan teremtsen a történettudomány konkrét kapcsolatot a gyakor­lattal, azt az utat, hogyan használják fel a történettudomány eredményeit a kommunizmusért folyó harcban. J. V. Sztálin igazolta a történelmet, mint exakt tudományt, amelynek célja a történelmi fejlődés törvényeinek feltárása s ezzel lehetővé tette a jelenkor tudományos elemzését és a jövő tudományos meglátását. „A marxizmus elmélete, — mondja Sztálini, — amikor az objektív folya­matokat elsősorban fejlődésükben! és elhalásukban tanulmányozza, meghatá­rozza a fejlődés tendenciáját, rámutat arra az osztályra, vagy azokra az osztályokra, amelyek elkerülhetetlenül uralomra jutnak vagy amelyek elkerül­hetetlenül megbuknak, amelyeknek meg kell bukniok."3 3 58 Boljsevik 1947, 3. sz., 8. 1. 29 U. o. 7. 1. 30 Sztálin: A leninizmus kérdései, 424, 1. 11 U. o. 433. 1. 32 A SzK(b)P története. 130—131. 1. " J. Sztálin: Művei. V. kötet, 62—63. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents