Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
142 P. ZSIGMOND PíjL a bécsi köröket, hogy Magyarországot minél jobban kiaknázzák, az állami pénzügyek rendezésének terhét minél nagyobb mértékben hazánkra hárítsák. Az állami számvevőszék elnöke, Zinzendorf, már 3805-ben ezt a megoldást ajánlja. Ne nyúljanak a magyar alkotmányhoz — javasolja —, hanem „közvetett úthoz folyamodjanak, nevezetesen a papírpénz devalválásához."263 Wallis József pénzügyminiszter, a devalvációs pátens szerzője^ erélyesen képviselte ugyanezt az álláspontot. „A devalváció éppen Magyarországra van szabva és különösen ebből a szempontból ajánlható. Sem az adókat* sem a só árát nem kell emelni, csak a bankócédulák ötöd-értékén való átvételét keli elrendelni."260 Ez az egymásmelléhelyezés szembeötlően bizonyítja, hogy — a jobbágyadó és a só-ár emeléséhez hasonlóan — a devalváció is Magyarország kizsákmányolásának eszköze volt. A devalváció végrehajtásának egyik fomtos funkciója1 : „a magyar tartományokból származó állami bevételek növelése".20 1 S a devalváció különösen súlyos eszköz volt Magyarországgal szemben, mert a bankócédulák nagy része éppen nálunk volt forgalomban. „A devalváció azzal az előnnyel jár — szögezi le Wallis pénzügyminiszter —, hogy Magyarország ennek révén az ott található bankócédulák mennyisége szerint •.. vonható be a pénzügyi rendszabályba-"202 Ez a nyilatkozat világossá teszi, hogy az osztrák kormány számárai azért volt olyan vonzó a devalváció végrehajtása, mert Magyarországon, a napoleoni háborúk konjunktúrája következtében, viszonylag sok papírpénz volt forgalomban. Egyébként tudjuk, hogy a magyar birtokosok ée kereskedők még a devalváció közvetlen küszöbén is nagy eladásokat eszközöltek és így a devalváció elértéktelenedő papírpénztől duzzadó erszénnyel érte őket.203 Fentebb azt láttuk, hogy Bécs a napoleoni háborúk korában vámrendelkezéseivel mindent megtett, hogy a hadikonjunktúra által előmozdított magyarországi tőkefelhalmozást minél szűkebb korlátok közé szorítsa. Most azután ami tőkefelhalmozás mégis végbement, azt — az esetek nagy részében — semmivé tette a pénz elértéktelenedése. A devalváció tehát ebből a szempontból min egy betetőzése volt Magyarország gyarmati kizsákmányolásának, a hadikonjunktúra különleges viszonyainak idején. Ugyanebbe a vonalba vág bele az is, hogy a devalváció után Béos azt kívánta a magyar országgyűléstől, hogy a bankóoédula helyébe lépő új papírpénz (Einlösungschein) 47%-áért, 100 millió forintért, tehát aránytalanul nagy mennysiégért vállaljon kezességet Az 1811—12. évi országyűlés — mint ismeretes — a 100 millió forintos kezességet nem vállalta és nem vállalta a bécsi kormány további kívánságait sem: évenként 2 millió forint fizetését mindaddig, amíg a papírpénz az ezüsttel egy értékre nem emelkedik.20 4 De ha a devalvációs pátenst nem is fogadta el, az adott politikai erőviszonyok között képtelen volt megakadályozni azt, hogy Bées intézkedései Magyarországon valósággá ne váljanak. Az 1816. évi újabb devalvációt azután, amely Stadion miniszter műve volt, már minden nehézség nélkül hajtották végre Magyarországon is.205 — A devalvációk tehát Magyarországot egy újabb formában kapcsolták be a Habsburg-államadósság fedezésébe; a devalvációk végrehajtása Magyarország gyarmati kizsákmá-259 Beer: Finanzen... 15. 200 Zempléni: i. m. 91. 201 Beer: Finanzen ... 78. 202 Zempléni: i. m. 91. 2ÍS Horváth Mihály: i. m. 200. V. ö. Büky József: Ausztria papírpénz-kibocsátása, nak története a XVIII. század közepétől 1850-ig. Bp„ 1937. 33. 284 V. ö. Kautz: i. m. 204. 205 Beer: Finanzen ... 95.
