Századok – 1949
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II. 106
116 P. ZSIGMOND PÍJL továbbmehetünk. A bécsi kormány a Bánságot büntető-kolóniának, deportációra is használta és sokezer embert toloncolt oda, hogyi „megjavuljanak", vagy elpusztuljanak. Ezeket a deportáltakat Temesváron bárki megvásárolhatna.6 1 Ki ne gondolna itt a tengerentúli fegyencgyarmatokra?0 2 A magyarországi berendezkedés gyarmati jellege nyilatkozik meg továbbá — és döntő módon — a katonai intézkedésekben. Ha a hódító hadjáratok során a magyarsaggai szemben ugyanazt a nyilt, brutális ei őszapót alkalmazták, mint a gyarmatokon a bennszülöttekkel szemben —, akkor most véglegesen létrehozzák Magyarországon azt az erős katonai apparátust, amely a gyarmatokon szükséges az elnyomott és kizsákmányolt bennszülöttek fékentartására. Ezt szolgálja az ellenállásra lehetőséget nyújtó várak lerontásai, felrobbantása;6 3 ezt szolgálja főleg az 1712—15. évi országgyűlés törvénye az „állandó közös hadsereg'' fenntartásáról, amelynek fele idegen kalóriákból álljon.6 4 Hogy a magyar nemesség ennek a törvénynek az elfogadásakor csak ürügyül hozta fel a török veszedelmet;6 5 hogy a valóságban rendi adómentességének védelmében és újabb jobbágymozgalmaktól való félelmében66 szavazta meg ezt a törvényt, élesen megvilágítja azt a tényt, hogy и feudális 'uralkodóosztály teljesen kiszolgáltatta az országot a gyarmutosíió Hubsburgliatalonmak. Ezt még aiz ellenforradalmi történetírás sem tudta elleplezni, bármennyire is igyekezett tisztára mosni a rendeket. „Bizony a nemzeíi és állami önállóság lényeges részeiről való lemondást jelentette az, hogy idegen sereget eresztették be és forma szerint is elismerték ennek a haza halárai közt és az állam védelmében teljesítendő funkcióit... A közös hadsereg bevonult a magyar törvénykönyvbe, elszállásoltatok a magyar falvakban és a Pálffy János tervezete szerint akkor épülni kezdő kaszárnyákban, a nélkül, hogy az államhoz és a magyar hatóságokhoz való viszonya bármiképp is szabályoztatott volna."67 — Mit jelent mindez? Nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy hosszú előjáték után most legalizálódott az ország gyarmati jellegű katonai megszállása, ami a gyarmati rendszer kiépítésének igen fontos tartozéka. Végül ki kell emelnünk, hogy Magyarország új politikai berendezése is számos vonatkozásban magán viselte a gyarmati helyzet bélyegét. Megmutatkozik ez abban, hogy a Habsburg birodalmat vezető központi kormány-61 Szentkláray Jenő- Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből. Temesvár. 1879. 256—257. 62 Sok egyéb vonatkozásban is szembetűnő a hasonlatosság a magyarországi telepítés és a tengerentúli kivándorlás között. Az egyik telepítő például ,,ügyes ágenseket tartott Lotharingiában, Elsassban, Hessenben, Frankóniában, Bádenben, a Pfalzban és Felső-Bajorországban, kik bejárva a városokat és falvakat, dobszóval maguk köré gyűjtötték a köznépet s lelkesítő beszédeket intézve hozzá, részint pénzbeli előlegekkel, részint a legképtelenebb ígéretekkel és a jövendő jólétnek s boldogságnak varázslatos kiszínezésével vették rá az embereket hazájuk elhagyására." Nem emlékeztet ez a gyarmati kivándorlási ügynökségek működésére? A német telepesek azután „Neu-Wien", a spanyolok „Űj-Barcelona" nevű helységeket alapítottak. V. ö. Új-Amsterdam. New-York, stb. (Szentkláray: Mercy... 41., 44—45., 50.) 63 Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Századok, 1904. 328,, stb. V. ö. Századok, 1948. 31. 64 1715: VIII. tc.: minden eshetőségre erősebb és úgy bennszülöttekből, mi.it külföldiekből álló rendes katonaságot kell tartani..." V. ö. 1723:1. tc.- ...minden eshetőségre és a külső erőszak ellenében is..." 65 Szabó Dezső: Az állandó hadsereg becikkelyezésének története III. Károly korában. Hadtörténelmi Közlemények, 1910. 364. íe „... a különböző jobbágymozgalmaktól tartó nemességre megnyugtató lehetett annak tudata, hogy gépként mozdítható közömbös fegyveres erő áll szükség esetén védelmére..." (Szekfű: i. m. IV. 341.) 67 Szekfű: u. o.
