Századok – 1949
8 В. D. QREKOV J. V- Sztálin a burzsoá hamisítókra is súlyos csapást mért, akik megpróbálták úgy „bírálni" a marxista-leninista elméletet, hogy meghamisították ennek az elméletnek alapvető értelmét A marxista-leninista elmélet meghamisítása ellen folyó harc haladéktalanul új ellenállást tett szükségessé, hiszen ez a hamisítás az imperializmus válságának mindegyik szakaszában új formákat öltött J. V. Sztálin ebben a harcban rendkívüli világossággal és erővel fejlesztette tovább a marxista-leninista tanítást. J. V. Sztálinnak, mint teoretikusnak és Marx—Engels—Lenin folytatójának hatalmas alkotó géniusza világosan kifejezésre jutott a Párt XVIII. kongresszusán tartott beszámolójában a SzK(b)P központi bizottságának munkájáról (1939. márc. 10.). J. V. Sztálin élesen elítélte és kigúnyolta azokat a marxistákat, akik hajlamosak arra, hogy a marxizmus klasszikusainak kész előírásai szerint éljenek, „nyugodtan feküdjenek a kemencepadkán és a kész határozatokon rágódjanak". J. V. Sztálin azt követelte a „marxistáktól-leninistáktól, hogy ne szorítkozzanak csupán a marxizmus egyes általános tételeinek bemagolására, hogy behatoljanak a marxizmus lényegébe, hogy megtanulják számbavenni azt a tapasztalatot, amelyet a szocialista állam húszéves fennállása nyújt a mi országunkban, hogy erre a tapasztalatra támaszkodva és a marxizmus lényegéből kiindulva, végre megtanulják a marxizmus egyes általános tételeit konkretizálni, azokat pontosabbá tenni és megjavítani-"18 J. V. Sztálin ebben a beszámolójában megállapította azt. a 'tényt, ,.hogy a. marxizmus államelméletének néhány általános tétele nincs még teljesen és kielégítően kidolgozva," e téren „nincs teljes világosság". „ •.. Az állam kérdésére gondolok általában, különösen pedig a mi szocialista államunkéra és a szovjet értelmiség kérdésére."19 J. V. Sztálin továbbfejlesztve az államról szóló marxista-leninista tanítást, új formában veti fel és oldja, meg az állam problémáját a szocializmusban és kommunizmusban és ennek igen nagy tudományos és politikai jelentősége van. J. V. Sztálin emlékeztet Engelsnek a véleményére ezzel a kérdéssel kapcsolatban: Engels azt tartotta, hogy az osztályok megsemmisítésével és a termelőeszközök köztulajdonba vételével az állam „elhal". J. V. Sztálin igen komoly formában helyesbíti Engelsnek ezt a tételét. Engelsnek csak bizonyos körülmények közt van igaza: ha elméletileg elvonatkoztatunk a győztes szocializmus országának nemzetközi helyzetétől, ha feltételezzük azt, hogy a szocializmus győzött minden országban vagy a legtöbb országban. Engels semmiféle feleletet sem adott arra a konkrét kérdésra, mi lesz а proletár állam sorsa abban az esetben, ha a szocializmus csak egy országban győz. V. I. Lenin nem tudta megírni „Állam és forradalom" c. művének második részét (az első részt az Októberi Forradalom és a Szovjet állam megalapítása előtt néhány hónap alatt írta). „De amit nem tudott elvégezni Lenin, azt tanítványainaik kell elvégezniök."2 0 J. V. Sztálin ezt meg is tette, mint. ÏLienin müvének folytatója, mint korunk nagy tudósa, aki a marxizmusleninizmus elméletét új, magasabb fokra emelte. Hogy az általa felvetett elméleti kérdésre alapos választ adjon, a törté nelemhez fordul J. V. Sztálin: 18 Sztálin: A leninizmus kérdései. 710. 1 U. o. 708., 706. 1. M U. o. 711. 1.
