Századok – 1948
Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt 60
90 MÉE.KI GYULA Hétfőtől kezdve pedig megszüntették a munkát. Csoportosan járták sorba a műhelyeket és rábeszéléssel, helyenként zsákolással való fenyegetéssel vették rá társaikat a munka abbahagyására.7 4 Sztrájktörők azonban itt is akadtak. A kihallgatott 89 legény közül 8 törte meg a munkatilalmat. Ezeket, ha rajtakapták őket, megszégyenítették és a munka azonnali beszüntetésére kényszerítették. Gubitz mester sztrájktörő segédje, Batik Gergely, gyöngyösi születésű, 20 éves legény, még 24-én délelőtt is dolgozott mestere műhelyében, pedig az közvetlenül a 'legényszállás mellett volt. Már kedden reggel figyelmeztették a sztrájk megtartását ellenőrző legények bajtársiatlanságáia. Megvetésük jeléül kiköptek előtte a földre és megtiltották a további munkát. A mester azonban további munkára .szólította fel legényeit és Batik legénytársával együtt szerda reggelig dolgozott. Ekkor nagy csapat legény nyomult be a műhelybe, félredobta a kezükben lévő munkát és felszólította őket, hogy menjenek a szállásra. Polefkovics János legéndi születésü 25 éves legény Bucsányi nevű legénytársával együtt szerdán reggel 9 óráig dolgozott, mestere, Veidl műhelyében, mivel annak postamunkája volt. Kilenc óra tájt mintegy 200 legény jött mesteréhez és kiáltozva követelte, hogy mindketten menjenek a szállásra, mert különben megzsákolják őket. Ekkor félbe kellett hagynia a munkában lévő cipőt és a csoporttal együtt a szállásra ment. Itt, mivel tovább dolgozott, a többiek gúnyolódása közben egy sarokba kellett kúsznia.75 A városi tanács előbb megpróbálta az egyeztetést, de a legények írásban követelték a tanácstól kívánságaik teljesítésének biztosítását. Ha nem kapják meg, elhagyják a várost. Ekkor a tanács elhatározta, hogy a távozni óhajtóknak kiadja a vándorkönyvüket. A kiadás módozatait külön hirdetményben tette közzé azzal, hogy aki megkapta könyvét, 24 órán belül köteles elhagyni Pestet. Mintegy 200 főnyi legény vándorkönyve birtokában sem hagyta el a várost, hanem továbbra is a szálláson gyülekezik és a mestereikhez visszatérni óhajtó legényeket megveri. Ezzel zavarja a közcsendet és rendet — jelenti a város február 25-én a helytartótanácsnak, amikor egyúttal a mozgalom előzményeit is előadta. — A város attól tart, hogy — a legények nagy számára való tekintettel — katonai segítség nélkül nem tudja fenntartani a rendet és fél, hogy a többi céhek legényei is csatlakoznak a mozgalomhoz (caeteris caetibus exemplum eorum sequi queuntibus). Kéri tehát, hogy a helytartótanács a Pesten állomásozó katonaságból rendeljen ki erősítést a városi darabontok mellé.76 Csak közbevetőleg említjük meg, hogy a többi céhek legényeinek a mozgalomhoz csatlakozásától 74 V. ö. pl. Tremko Antal, Fábián András, Kinnle János, stb. vallomását. U. ott. — Zsákolás az a durva szokás, hogy a megfenyíteni kívántnak hátulról zsákot dobtak a fejére, hogy ne tudija meg, ki ütött rá és utána megverték. 75 Bat»k és Polefkovics vallomása. További vallomások u. ott. Főv. Lt. Intimata a. n. F. 05. No. 5491. 76 Pest város tanácsának 1836. f bruár 25-i felterjesztése. U. ott.
