Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
AZ ERE 5ETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 37 dekben is igen nehéz és éppen ezeken a birtokokon mozdulnak meg a leggyorsabban. Miről panaszkodnak a jobbágyok? Mivel indokolják felkelésüket? Azzal, hogy „a földesurak és bérlők ... zsarolásai tűrhetetlenek"; azzal, hogy „a magyarok nem tűrhetik már a megyei és uradalmi tisztek hatalmaskodásait".8 7 Ezek a nyilatkozatok ráirányítják a figyelmet arra a tényre, hogy itt a parasztság elnyomásában — és kisajátításában — ismét jelentős szerepet játszottak az uradalmi tisztviselők és főként a bérlők. Maga a kincstár is a haszonbérlet rendszerét honosította meg és a bérlők ,,a XVIII. században egyszerűen legelőknek és kaszálóknak vették ki a legszebb területeket' . De a birtokszerző magánföldesurak is ehhez a módszerhez folyamodtak s „a modenai hercegek is a haszonbérlet lelketlenebb, de kényelmesebb módját választották", ami „rablógazdálkodásra vezetett". Maga a megye tesz később nem egyszer jelentést „a kormányhoz, hogy a modenai uradalom bérlői miként zsarolják ... a jobbágyokat".86 Jellemző az is, hogy amikor a mozgalom megtorlása után „az udvar felszólította a helytartótanács útján Békés, Bihar és Arad megyéket, „tegyenek jelentést, miben állanak ott a földesurak és bérlők zsarolásai", akkor Bihar megye rendjei csupán azt tudták válaszolni, hogy „a legszorgalmasabb vizsgálatok után sem jöhettek a nyomára akkora zsarolásnak..., mely olyan nagy gonoszság elkövetésére ürügyet szolgáltathatott... volna".8 9 További fontos körülmény az, hogy „Arad, Csanád, Békés és Zaránd egymással érintkező . .. részeit főkép a kincstártól, de magánosoktól is, egyes örmények és görögök vették bérbe potom áron s tömérdek barmot tartottak és hizlaltak rajtok. Természetes, hogy külföldi vagy a hazai nagyobb városokban lakó kereskedők és marhakupecek tőlük vásároltak Bécs és más nagyobb városok számára; először, mert egységesebbek voltak az árak; másodszor, mert egyöntetűbb volt a faj s jobb a minőség; de harmadszor azért is, mert nem kellett pusztáról-pusztára járniok és alkudozniok, hanem egyszerre, időpazarlás nélkül, olcsóbban köthették meg az üzletet s mindig lenyomhatták a szegényebb lakosok marháinak az árát. A mozgalom valóban az ily bérlők kezében lévő Szent-Andráson és vidékén tört ki s marhakupecek kifosztásával, barmaik elhajtásával kezdődött."90 Ha tehát Angliában a parasztságnak az állami uradalmak csalárd elkótyavetyélésével kapcsolatos kisajátítását — Marx megállapítása szerint — polgári tőkések segítették elő, akkor Magyarországon ezt a szerepet elsősorban a különféle bérlők játszották.9 1 « Márki1 : Péró lázadása. 29, 20. 88 Márki: Arad vármegye... 829, 384. 89 Márki: Péró lázadása. 87. M U. o. 92; 15, 16; Szederkényi: i. m. IV. 2t0. V. ö. az angliai „kereskedő-bérleteket" is. A tőke. I. 784.
