Századok – 1948

1848 centenáriumának magyar történeti irodalma (Ism.: Balázs Tibor; Balázs Tiborné; Hanák Péter; S. Sándor Pál; Spira Görgy) 336

ismertetések 35!) társadalmi-politikai összefüggéseket. Így például az 58. sz. irat (158. old.) igyekszik Bemre hárítani a felelősséget azért, hogy az 1849 márciusi magyarromán megbékélés nem sikerült. A valóságban ezért főként a magyar kormány volt a felelős. A 67. sz. iratban (187. old.) így magyarázzák a szerb-magyar kibékülés megfeneklését: „Andrássy... meglepő pártatlansággal, világosan felismeri... azt a nyilvánvaló okot, amelyen 1849 magyar külpolitikája megfeneklett. Belgrádban ugyanis a kalandorok és alkalmi ügynökök egész sora tárgyal, fecseg, üzérkedik a válságos napjait élő független Magyarország nevében és rovására." Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy 1849 magyar külpolitikája ezen feneklett volna meg. A kudarc oka az volt, hogy a magyar kormány nem tudott olyan radikális bel- és külpolitikát folytatni, hogy a nemzetiségi parasztság és polgárság legfőbb igényeit kielégítve, leválaszthatta volna őket a bécsi ellenforradalommal való szövetségről; az egyes nemzetiségek demokratikus erői pedig nem voltak elég erősek saját reakciójuknak megtöréséhez és a Béccsel való szövetség felbontásához. Ha e hibákat alaposabban szemügyre vesszük, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy e hibák forrása a szerkesztők elvi-elméleti állásfoglalásában rejlik. Ez különösen jól kitűnik a bevezetésből. Ebben ugyanis kísérletet sem tesznek a nemzetiségi kérdés gazdasági-társadalmi gyökereinek feltárására, hanem az „eszmei lelkesedést", a „táji nemzeteszmék forradalmi öntudatának" kialakulását teszik meg kiindulási alapul. A dunavölgyi nacionalizmusok alakulásában — írják — közrejátszott ,,az ezen a tájon másként értelmezendő, rövidéletű franciás felvilágosodás és ennek ellentétpárja, a szláv eredet-elméleteket és kulturális kölcsönösséget invokáló herder-hegeli politikai romanticizmus is". „Vájjon kétségbevonható-e — kérdik —, hogy a magyarság életében oly sorsdöntő szerepet játszó közjogi fikció, a ,politikai nemzet' elve, mely ... élesen szembeállítja egymással a magyarságot és osztályosait, a rendi közjog szemléletéből szülelett?" Bizony kétségbevonható. És kétségbevonható az is, hogy a szerkesztők helyesen értik-e a keleteurópai nacionalizmus sajátságos formáinak alapvető gazdasági-társadalmi meghatározó okait. A bevezetés, az okmányok elé írt magyarázatok jórésze és maguknak az okmányoknak összeválogatása azt bizonyítja, hogy nem. A szerkesztők nem tudtak megszabadulni a szellemtörténet káros befolyásától, szemléletük távol áll a marxizmus-leninizmus tanításaitól: konkrétan: S:tálinnak a nemzetiségi kérdésről szóló zseniális tanításától. Evvel magyarázható az okmányok mechanikus összeállítása, a reakció és haladás harcának elhallgatása és — mondjuk meg nyiltan — a bevezetésben és az okmánymagyarázatokban megbúvó polgári nacionalizmus. Mindezeket egybevetve, meg kell állapítanunk, hogy az okmánygyüjtemény nem teljesítette megfelelően feladatát. Jobb lett volna például a teljesen hibás bevezetést elhagyni. Számos és komoly hibája miatt inkább úttörő kezdeményezésnek foghatjuk fel, amelynek legnagyobb erénye az a jószándék, hogy igyekszik új, a tudatos meghamisításoktól megtisztított formában feltárni a magyar nép és a szomszéd testvérnépek viszonyát, a nemzetiségi kérdést a XIX. században. A jószándék és a konkrét megvalósulás közti különbséget a további, minél bőségesebb anyagkutatásnak és marxista feldolgozásnak kell eltüntetnie. Az okmánygyüjtemény mindenesetre sürgető felhívás а további munkára. * Tisztában vagyunk azzal, hogy szemlénk korántsem teljes. 1848 centenáriumának történelmi irodalma még jónéhány kisebb-nagyobb tanulmányt tud felmutatni. Ügy véljük azonban, hogy a leglényegesebb tanulságokat szolgáltató könyveket és tanulmányokat fenti cikkünkben ismeriettük С s értékeltük. Ha már most a centenárium történelmi irodalmának egészéről kívánunk mérleget készíteni, akkor mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy a kiadványok többségéből új hang csendül ki, szocializmust építő népünk szükségleteiből fakadó új hang: a marxista-leninista történelemszemlélet hangja.