Századok – 1948
Andics Erzsébet: Hám János hercegprímás hazaárulóvá nyilvánításának előzményei 313
320 közlemények egyéb jóakaratbuli segélyt nem adott — nyugtatói pedig bizonyítanák, miként a magyar álladalomnak múlt évben önkéntes ajándékot nyújtott, Hám János árulásában nyilvános részesnek a káptalant nem bélyegezhetem!'" Pedig aligha férhetett kétség ahhoz, hogy a katolikus klérus, főkép a. főpapság köréből nem kevesen voltak, akik a hazaáruló hercegprímással egy húron pendültek, annak bűnös tevékenységét támogatták vagy legalább is rokonszenvvel kísérték. így pl. magas egyházi személyek részéről kíeérlet történt, hogy a nemzeti kormányzatnak Hám János hercegprímással saemben alkalmazott megtorló intézkedéseit, amennyiben módjukban áll, meghiúsítsák. Szatmárnémeti polgármestere, Laki Sándor, május 20-án közli az igazságügyi miniszterrel, hogy Hám Jánosnak honárulásában való elmarasztalásával kapcsolatban náluk „nagyon rebesgettetett, hogy a városban lévő ingóságait az aziok körül forgók rejtegetik".1 8 A szatmármegyei káptalan tényleg megkísérelte bizonyítgatni, hogy .,Hám Jánosnak... semmije sines.,, birtoktalan" és ezért javainak összeírásával hagyjanak fel az illetékes hatóságok.18 Linczi József nagyprépostnak a szatmármegyei káptalan megbízásából tett ilyen megkeresésével kapcsolatban joggal jelentette a szatmárnémeti polgármester, hogy abban, ,,a honárulás bűnével terhelt Hám János javainak eltitkolási szándékát" látja rejleni, mivel Hám Jánosnak a kirendelt bizottság által „már eddig is több javai találtattak".2 0 Összegezve a fentieket, meg kell állapítanunk, hogy a Magyar Országos Levéltárban őrzött, Hám János ügyére vonatkozó iratok fontos újabb adatokkal bővítik a szabadságharc-korabeli főpapi reakcióról eddig bírt ismereteinket. Ezek az okmányok három kérdést tisztáznak: Először: egész sor eddig ismeretlen körülmény feltárásával az eddiginél sokkal részletesebb és konkrétabb képet nyújtanak Hám János akkori magyar hercegprímásnak a szabadságharc és a, forradalom megbuktatására irányuló tevékenységéről. Másodszor: tisztázzák, hogy mikor és hogyan jutott a Debrecenben székelő kormánynak tudomására, hogy a császári csapiatok által megszállt területen maradt püspökök és maga a hercegprímás az ellenséghez! csatlakozott; milyen bizonyítékok birtokában szánta rá magát megtorló intézkedések foganatosítására. Harmadszor: nyilvánvalóvá válik Kossuth Lajos kormányzónak közvetlen kezdeményező szerepe abhan, hogy a nemzeti kormány nem hagyta megtorlás nélkül Hám János hercegprímásnak 17 Orsz. Lvt. Honv. Biz. és Min. Ein. 6892/1949. Ered. fogaim. (Aláhúzás lölem, A. E.) 18 Orsz. Levt. Ig. Min. Büntető-oszlály, 1849—1^-312 (1686). Ered. okm. 19 Linczi József nagyprépost levele Laki Sándor polgármesterhez, 1849. május 23. Orsz. Lvt. Ig. Min. Büntető-osztály, 1849—1—319 (1728). Ered. másol. 20 Laki Sándor szatmárnémeti polgármester 1849. május 24-én kelt levele az igazságügyminiszterhez. Orsz. Lvt. Ig. Min. Biintető-osztály, 1849—1—319 (1728). Ered. okm.
