Századok – 1948
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19
AZ ERE 5ETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 27 „Még 1681-ben is azt panaszolják, hogy a jobbágyok családjukkal, gyermekeikkel a végek vidékére mennek s innen a végbeli katonák magukhoz veszik".4 5 A végvári katonáskodás azonban csak átmenetileg mentette meg ezeket az elűzött és szökevény jobbágyokat sorsuktól: attól, hogy „szabad prédává" váljanak. A XVII. század közepétől kezdve ugyanis a bécsi kormány egyre határozottabban törekedett arra, hogy minél több német katonát helyezzen Magyarországra. „Ez... nemcsak hadi, hanem gazdasági... szempontból is végzetes következményeket vont maga után. Mert minél több német katonát hoztak hazánkba, annál több magyar vitéznek a kéziéből vették ki a kenyeret":46 A harmincéves háború befejezése után, amikor a bécsi udvar részéről a Magyarország gyarmatosítására irányuló tendenciák egyre világosabbá váltak, mind nagyobb számban jöttek a német csapatok Magyarországra és egymásután szállták meg a bányavidéki és a felsőmagyarországi végházakat. így aztán pl. „mikor Kálló és Szatmár Rákóczi kezéről visszakerült, az ott lévő 900 főnyi magyar katonaságból csak 350-et tartottak meg".4 7 A vasvári békét követő időben pedig a bécsi haditanács Kollonics javaslatára azt az eszmét vetette fel, „vájjon nem volna-e helyesebb, ha csak papíron tartanának magyar katonaságot, a valóságban pedig mindnyáját elbocsátanák".4 8 Erre ugyan még nem került sor, de egyes magyar csapatrészek szélnek eresztése mind gyakoribbá vált. A Wesselényi-féle szövetkezés felszámolása után még radikálisabb eljáráshoz folyamodtak. A bécsi körök ismét a magyar haderő megszüntetésének szükségességét hangoztatták, de „mivel egyszerre az egész magyar haderőt megszüntetni veszedelmesnek látszott, úgy döntöttek, hogy a felsőmagyarországi, a bányavidéki és a kanizsaibáni (mintegy 11 000 főből álló) magyar haderőt 3000 emberre szállítják le, 8000-et pedig a szolgálatból elbocsátanak. Mivel a győrvidéki végházakban is 2248 magyar vitéz volt,... a győrvidéki hadinép létszámát is leszállítják 1000 emberre".4 9 — Végül a XVII. század végén, a karlócai béke megkötése után a haditanács végleg kimondotta, hogy a magyar katonaságot fel kell oszlatni és a magyarországi várakat le kell rontani. „A magyar ezredeket már az 1699 évben kezdték feloszlatni Miután a haditanács kiküldöttei ... a meghagyott magyar végházakat német katonákkal megrakták, a magyar vég házak feloszlatásának ideje is elérkezett... A végházak rontásával együttjárt a végbeliek elbocsátása is. A haditanács az elbocsátásokat már 1700-ban megkezdte s a magyar kan-45 Szabó István: i. m. 139. 46 Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Századok, 1У04. (>. 47 Takáts: i. m. 7. 48 U. o. 22. « U. o. 24.
