Századok – 1948
Vörös Károly: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban 266
a magvak-komán szövetség kérdése 1848-ban 275 ellensúlyozása volt.5 8 Az önálló magyar lépéseket az osztrák kormány szorultabb helyzetében lenyelte, de lesve-leste az alkalmat, hogy ennek a helyzetnek véget vessen. Minthogy sűrűn érkeztek hírek a cári hadsereg szándékolt átkeléséről a Pruton, Moldva határfolyóján, a magyar minisztertanács is foglalkozott az üggyel és határozatot hozott, melyet Esterházy június 5-én közölt az osztrák külügyminiszterrel.5 9 Június 19-én Szemere belügyminiszter kérte Esterházyt, lépjen személyes érintkezésbe Medem Pál orosz követtel és lehetőség szerint írásbeli jegyzéket is adjon át neki, felvilágosítást kérve a cári csapatmozdulatokkal kapcsolatban, amelyek országhatáraink felé közelítenek, „kijelentvén egyrészről, hogy miképen a magyar föld nem nyújt helyet seregnek, mely a szomszéd fejedelemségekben fenálló rend ellen törjön, úgy másrészről minden lépést, melly efféle képzelt veszély ellen történik, alaptalan ürügynek tekint arra, hogy idegen hadi erő független ország területén nyugtalanítólag és küljebb terjesztessék felénk." Utasítja továbbá, tegyen lépéseket a török követnél is, „arról biztosítván, hogy a magyarnál senki sem kívánja jobban a török birodalom sértetlenül tartását."6 0 Ugyanaznap ad utasításokat az újonnan kinevezett erdélyi teljhatalmú kormánybiztosnak, br. Vay Miklósnak is. „A Havasalföldi és Oláhországi [moldvai] szomszédság annál fontosb tekintet, mennél inkább kell óhajtanunk, hogy lakosaival egyetértő s békés s bizodalmas viszonyban élhessünk, s őket közös érdekek alapján szövetségeseinkké tehessük."61 Medem felvilágosításai alapján Esterházy július 3-án közli Szemerével, hogy Duhamel és az orosz hadsereg megjelenése Moldvában Oroszországnak a drinápolyi békében a fejedelemségek rendjének fenntartására vállalt kötelezettségéből folyik és „mindaddig, míg a magyar föld nem nyújt helyet olly seregnek, melly a szomszéd fejedelemségekben fenálló rend ellen törjön, Oroszország részéről sem — melly a közös barátsági viszonyok további fentartását kívánja — az illyen megindulás nem következend."62 Ez a megnyugtatás, mely egyúttal fenyegetésszámba is megy, összefüggésben van azokkal a keringő hírekkel, melyek szerint a havaselvei forradalmi megmozdulás Magyarország katonai segítségére számít. A havaselvei mozgalom — amint láttuk — többékevésbbé valóban számított ilyenre, de alkalmasint nem annyira a magyarok, mint inkább az erdélyi és bánsági román határőrezredek részéről. Tudott dolog, hogy ilyet a Havaselvére emigrált' 58 Károlyi Árpád: Németújváry gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. II. Bp. 1932. 460, 51«. m OL Külügy ein. 132 : 1848. 60 OL Bel. ein. 363 :1848. 81 U о. 366 : 1848. «-' Uo. 547 :1848. Vö. Márezius Tizenötödike 1848. júl. 11. sz. 18*
