Századok – 1948
Vigh Károly: A prágai szláv kongresszus centenáriuma 235
250 vigh karoly A marxizmus megalapítói is így értékelték az 1848-as szláv mozgalmakat. Marx és Engels, mint 1848 harcainak a résztvevői, a szlávok nemzeti mozgalmait a küzdő szemével nézték és azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorolnak a szlávok mozgalmai az európai forradalom általános menetére. A marxizmus klasszikusai rámutattak arra, hogy a forradalom ellenségei Oroszországban és Ausztria szláv tartományaiban gyűltek össze2 3 s világosan érezték, micsoda veszélyt jelent a szlávoknak a cári Oroszországgal kínálkozó szövetsége. A pánszláv egyesülés lehetősége a prágai szláv kongresszussal kapcsolatban azt a veszélyt rejtette magában, hogy a szláv nemzeti mozgalmak forradalmi, szociális jellegét felváltja a szlávok közti nyelvi alapon létrejövő szövetség, a pánszláv nacionalizmus. Ebben Marx és Engels egy „fantasztikus általános szláv nemzetiség"-et24 látlak, amely mögött ott állhat „az orosz birodalom borzalmas valósága".2 6 Nem csoda, ha Marx és Engels nézeteit ezek a körülmények — és ezek között a cári Oroszország beavatkozása a magyar szabadságharcba — nagymértékben befolyásolták. E mellett kiemelték a lengyelek forradalmiságát, a prágai forradalom jelentőségét, a német burzsoázia helytelen szlávellenes politikáját. — Lenin rámutatott arra, hogy Marx legnagyobb gondja a szlávokra vonatkozóan is „a polgári demokratikus forradalom kiterjesztése" volt „plebejus" forradalommá.2 6 Maga Engels, aki — egyebek között — a „Forradalom és ellenforradalom 1848-ban" című munkájában a forradalmár hevével olyan élesen elítéli a szlávok ellenforradalmi szerepét, ezt írja: „Ha a szlávok elnyomatásuk valamelyik korszakában forradalmi történelmet kezdenének, ezzel megmutatnák életrevalóságukat".2 7 Valóban, a szlávok — de különösen az oroszok — a XIX. sz. vége felé és a XX. sz. elején egyre inkább „forradalmi történelmet" kezdtek el. A 48-as forradalom erősen hatott Oroszországban a forradalmi eszme fejlődésére (N. G. Csernyüsevszkij és mások), ami viszont visszahatott a szlávokra és már a GO-as, 70-es években hozzájárult Lüben Karavelov, Christo Botev, Szvetozár Markovics, majd Blagojev és mások forradalmi nézeteinek a kialakításához.28 A feudál-kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer sajátos keleteurópai viszonyai között az osztályelnyomás és a nemzetiségi elnyomás sokkal nagyobb méreteket öltött, mint a nyugati kapitalista államokban. Ezen a talajon — főként szlávoklakta területeken — a dolgok természetéből következett, hogy az osztályharc és a nem-a 1С. Marx és F'. Engels, művei, oroszul, VII. k. 274. 1. és Nyikitin id. cikke n Voproszii iszlorii 1948. 7. sz., 43. 1. 24 U. o. 25 K. Marx és F. Engels, művei, oroszul, VI. k. Gl. 1. 26 Lenin, müvei, XVIII. k., 110. 1. oroszul és Nyikitin id. е., Voproszii isztorii, 42. 1. 27 K. Marx és F. Engels, művei, oroszul, VII. k. 213 1. 28 Nyikitin, id. е., 44. 1.
