Századok – 1948

Vigh Károly: A prágai szláv kongresszus centenáriuma 235

a prágai szláv kongresszus centenáriumára 237 Sztálin —, ahol a kapitalizmus még gyengén volt kifejlődve, ahol a háttérbeszorított nemzetiségeknek még nem sikerült egységes nemzetté kovácsolódniok. A feudalizmus felbomlási folyamata itt is megindult és a háttérbeszorított nemzetek, nemzetiségek itt is öntudatra ébredtek ugyan, de függetlenségi törekvéseiknek útját állja az állam élére került uralkodó nemzetek vezető rétegeinek legerélyesebb ellenállása. Elkéstek! így formálódtak nemzetté — írja Sztálin — a csehek, a lengyelek stb. Ausztriában; a horvátok és más nemzetek Magyarországon; a lettek, litvánok, ukránok, grúzok, örmények és mások Oroszországban. így következett be az ellentétek harc formájában történő kiéleződése az uralkodó nemzetek vezetőrétegei és a háttérbeszorított nemzetek uralkodóosztályai között.2 A keleteurópai fejlődés ezen általános képe érvényes volt mind a szláv, mind a nem szláv népekre. így a nemzeti kérdés történetének Lenin szerinti első szakaszában, amelyre a nemzeti élet és a nemzeti mozgalmak ébredése, valamint a nemzeti elnyomás elleni harc esik,3

a nemzeti fejlődés a szláv és a nem szláv népeknél nagyjában és egészében azonos. A gazdasági alapszerkezet bomlása és válsága, valamint a gyarmati és osztályelnyomás (Ausztriában) elleni harc hatalmas kulturális és politikai mozgalmak kibontakozásával járt. A nemzeti mozgalmak első periódusában a nemzeti nyelv elterjesztése a központi kérdés. A népnyelv irodalmi nyelvvé való emelése érdekében írók, költők, tudósok fejtik ki tevékenységüket. Az írók, költök, tudósok az irodalmi nyelv megteremtésével és ápolásával a polgári átalakulás egyik lényeges előfeltételét teremtik meg. Gondoljunk itt a sztálini nemzetfogalomra: „A nemzet a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki sajátosságoknak történelmileg kialakult tartós közössége".4 És gondoljunk a nyelv kérdésével kapcsolatban a lenini megfogalmazásra a nemzetállami fejlődés gazdasági alapját illetően: ,,E mozgalmak gazdasági alapja az, hogy az árutermelés téljes győzelme érdekében a burzsoáziának meg kell hódítania a belső piacot, egy államban kell összeforrasztania azokat a területeket, amelyeknek a lakossága egy nyelvet beszél; el kell hárítani mindazokat a különböző akadályokat, amelyek a nyelv fejlődését és irodalmi megrögzítését akadályozzák. A nyelv az emberi érintkezés legfontosabb eszköze; a nyelv egysége és akadálytalan fejlődése egyik legfontosabb előfeltétele a valóban szabad és széles kiterjedésű, a modern kapitalizmusnak megfelelő áruforgalomnak, a népesség osztályainak szabad és széleskörű csoportosulásának, végül előfeltétele annak, hogy a piac szoros kapcsolatban legyen minden egyes 2 Sztálin, Marxizmus és a nemzeti kérdés, Moszkva 1945. 12—13 1. 3 Lenin, A nemzetek önrendelkezési jogáról, Moszkva 1945, 8. 1. * Sztálin id. m. 7. I.