Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
230 arató endre a „nemzeti szórakozásokat" és az irodalmat. Ezeknek fontos szerepet szán a nemzeti megmozdulásokban.5 7 A szlovák polgárság tehát a szlovák társadalmi élet tudatos megteremtésével a polgári nemzetállam egy újabb alapját rakja le. A szlovák polgárság célkitűzéseinek és politikájának egyik fontos részét alkotja az iparosítás. Látja a zsellérsereg nyomorát, munkanélküliségét. Tudja, hogy az ipar felszívja ezt a munkanélküli, nyomorgó tömeget. Ugyancsak tudja azt is, hogy az ipar fejlődése, a polgári társadalom kialakulása növeli a lehetőségeket. Mindez elegendő volt ahhoz, hogy a szlovák polgárság a polgári átalakulás és iparosítás híve legyen. Ezekkel a pozitív hangokkal szemben itt-ott hallhatók az iparosítást gátló, mellőző hangok is. Ennek magyarázata a fejletlen gazdasági és társadalmi viszonyokban rejlik, közelebbről abban, hogy a szlovák polgárság, bár a polgári nemzetállam megvalósítására törekedett, közvetlenül nem volt érdekelve az iparosításban, hisz csak polgárosodó kis exisztenciákból állott, akiknek számottevő tőkéjük nem volt. Tekintsük át a szlovák polgárság politikáját az iparosítással kapcsolatban. A bécsi politechnikumban tanuló Ján Cipka honfitársait felszólítja, foglalkozzanak Szlovákia iparosításának kérdésével. Két szempont teszi ezt szükségessé. Először a szlovák föld alkalmas arra, hogy rajta ipar fejlődjön ki, másodszor: a föld terméketlensége nem tudja eltartani a szlovák népet. Népünknek — írja — nem szabad ezentúl Szlavóniába és Bánátba mennie élelmiszerért: „Nem olyan a mi területünk, hogy innen a népnek idegenbe kell költöznie, módunkban áll és módunkban lesz több lelket eltartani, csak az iparnak kell fellendülnie." „így tehát részben az iparnak fejlesztése maga magától kínálkozik, részben pedig szent kötelességünk az ipar kiépítése, hogy különböző ágainak virágzásával jobb helyzetet teremtsünk önmagunknak."5 8 A Slovenskje Národnje Novini több más helyén is találkozunk hasonló iparosítási követelésekkel.5 9 Külön ki kell emelni Stúr egy cikkét, amely sürgeti a váltótörvények megteremtését. A hitelélet megteremtése igen fontos volt a kapitalista fejlődés szemponjából. A feudális viszonyok lehetetlenné tették a hitelélet kifejlődését Magyarországon. „Különböző veszélyek vártak arra a pénzre, amely a kölcsönzés útjára került: egyrészt veszélyeztették az adósok fortélyai, másrészt a jog bizonytalansága és nehézkessége, a bírók elnéző bíráskodása, különféle jogokkal rendelkezők: a nemesség és nemnemességhez való tartozás és az előbbiek előnye az utóbbiak felett, az utóbbiak elnyomottsága és jogtalansága." A váltós? M. Ferjenéik: Spoleóenskí üivot SNN. 1848. 275. sz. 58 Ohlas к rodákom z Vjedne (J. Cipka) SNN. 1845 32 sz. 58 Stúr: Náradi SNN. 1847 162—70. sz.; Dúlezitosf voleüja rozliénjeho stavu pre nás SNN. 1846 94—96. sz.; Pohladi (Hosfinskí) IV. SNN. 1846 112— 115. sz. V. ö. az iparosítással kapcsolatban Ján Cipka levelét Skultétyhez 1844. júl. 19. Skultéty-hagyaték. II. fase. A. S. N. M. Turë. Sv. Martin.
