Századok – 1948
Arató Endre: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt (1845–48) 208
a szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt 227 volt a szavazati joga, csak a nemesség térhódításával szorultak háttérbe — írja Stúr egyik cikkében. Kifogásolja azt is, hogy a polgárság alsóbb része nem hallatja szavát a városok ügyeinek intézésében. Hogy a városok elfoglalhassák az őket megillető helyet az ország vezetésében, igazgatásukat új alapokra kell fektetni. Ennek érdekében javaslatot is terjesztenek elő.4 7 Az átrendezés megvalósításához természetesen szükség van arra, hogy a polgárság alsóbb rétege is megerősödjék. Szigorúan bírálják a céhek munkáját, melyek nem törekszenek szakműveltségük kiszélesítésére. Sokan a szükséges vándorútra sem mennek el tapasztalat szerzése céljából. Gyakori az az eset, hogy teljesen tudatlan ifjú csak azért került be a céhbe, mert apja ugyanott mester. Természetesen ilyesminek súlyos következményei lesznek.4 8 Egy másik alkalommal azt hibáztatják, hogy az iparosok nem érzik, hogy a szlovák nemzet keretébe tartoznak. „Legtöbb ha egyházi éneket, imádságot, vagy vasárnapi prédikációt hallgatnak, azonban ez nem elegendő, szükséges lenne, hogy iparosaink is érdeklődnének és törődnének a nemzet közösségét érintő ügyekkel."4 9 A szlovák polgárság hibáinak hangoztatása mellett, gazdasági egyesületek, takarékpénztárak alapításával kívánja a szlovák polgárság elősegíteni önmaga felemelkedését. A gazdasági egyesületek célja a pénz összegyűjtése és annak kikölcsönzése tagjai részére. A takarékpénztáraknak a Slovenskje Národfije Novini szerint csupán a nép érdekeit kell szolgálniok. Nem akarják, hogy a takarékpénztárakból bankok fejlődjenek ki. Ez is mutatja, hogy a szlovák polgárság fejletlen, nem nagy tőkével rendelkező polgársággal, csak polgárosodó elemekkel van dolgunk. Az első gazdasági egyesületet Jurkovics Sámuel és Húrban alapították, önsegélyző, biztosító egyesületeket, továbbá gyümölcstermelő és fanemesítő egyesületeket is alapítottak.5 0 Ezek az egyesületek is magukon viselik a fejletlen szlovák polgárság arculatát. A szlovák polgárság a szlovák nemzet vezető osztálya kívánt lenni. Ebben többek között a nemesség kizárólagos hivatalviselési joga akadályozta meg. A Slovenskje Národnje Noviniben többször esik szó a nemnemes hivatalviseléséről. Panaszkodnak, hogy a nemnemes, ha nem akart iparos lenni, akkor papnak, vagy tanítónak ment, tehát a zömében papi-tanítói értelmiség, amely a szlovák polgárság egy szerves részét alkotja, kezdettől fogva pályázik a közhivatalok elnyerésére. „A nemnemesek kizárása az ország hivatalaiból igazságtalan, ahogy ezt már mondtuk és igen káros a közös-47 L. Stúr: Náradí ku zlepsenu stavu nasej krajini SNN. 1847 162—170. és Slovo za dobrobit mjest SNN. No48 249. sz. 48 Dobrá rada naSim prjemiselníkom SNN. 1846 116. sz. 49 Pohladi na nás 2ivot SSN. 1846 47—51. sz. 50 Takarékpénztárakkal foglalkozó cikkek: Dobrocinnje ústavi SNN. 1845 17—22. sz., továbbá SSN. 1845. 50., 66., 69. számokban. V. ö. még Rapant i. m. I. k. 157—159. o. lt*
