Századok – 1948

Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon I. 19

AZ ERE 5ETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON 21 meskedett1

1

és így az általa létrehozott birtokeloszlás sok tekintetben századokig fennállott,1

2

addig Magyarországon a XVII. század elejétől kezdve egyre erősebbé váló ellenreformáció az egész helyzetet visszájára fordította és a földbirtokok és dolgozó tömegek nagy többségét ismét a katolikus egyház és katolikus földesurak hatalma alá helyezte.13

Ilyenképen azokat a tényeket, amelyeket Marx Angliában a reformációval kapcsolatban állapít meg, a magyarországi eredeti felhalmozás folyamatában főleg az ellenreformáció következményeként szemlélhetjük. A polgári történetírás sem hallgathatta el, hogy „a vallási küzdelemnek elsősorban éppen a jobbágy volt a tárgya".1

4

A jobbágyok és az általuk müveit föld megtartása, illetőleg megszerzése, — ez a döntő kérdés a reformáció és ellenreformáció harcaiban; minden egyéb csak kísérő jelenség. Ezek a kísérő jelenségek: templomok elvétele, prédikátorok elűzése, — állandóan visszatérő események már az ellenreformáció kezdeti szakaszán. Eszterházy Miklós pl. 1615-ben a következő utasítást adja lánzséri tiszttartójának: „ ... a derecskei prédikátort... ne szenvedjétek ott, hanem . .. küldjétek ki onnét és más jámbor catholicus papot szerezzetek helyibe: eleiben adván a szegénységnek, hogy ... ne zúgolódjanak érette, mert gonoszul járnak. A riczingi prédikátort csak harmadnapig se szenvedjétek ott, hanem küldjétek ki, ha nem menne, hányjátok ki a házbul is".1

5

És később egyre általánosabbá válik, hogy „az ismét calholizált patrónus ... földesurak ... erőszakosan kiűzték az új hitet és híveit".1

6

„Míg Bársony György a Felvidéken ... többhelyt protestáns templomokat foglalt el..., addig az ország nyugati szélén Kéry Ferenc és a Batthyányiak elverték jószágaikról a protestáns papokat, sőt némelyeket elfogtak és rabul Sárvárra vagy Leopoldújvárra küldöttek.. Kőszegen pedig, hol a katolikusok már májusban (1671) elfoglalták a protestáns templomot, a kancellária a templom javait is nekik rendelte átadni".17 A példákat szaporíthatnók. « Az ellenreformációhoz csatlakozó földesurak lényegében a középkori eredetű kegyúri jog fegyverét vetették harcba és ennek alapján, „ha a pap nem rendelkezett a hozzájárulásukhoz kötött megerősítéssel, elbocsáthatták őt egyházi jog szerint is. A földesúri papság így teljes mértékben függő helyzetbe került a földesuraság-11

Engels: L. Feuerbach és a klasszikus német filozófia alkonya. Bp., 1945. T3. " A tőke. 1. 783. 13

I.. pl. Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1935. IV. 188. 14

Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp., 1948. 144. 15

Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, (= MGtSz) 1903. 459. ie

Acsády Ignác: Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Bp., 1886. 40. " Pauler Gvula: Wesselénvi Ferenc nádor és társainak összeesküvése. Bp., 1876. II. 421—422.