Századok – 1948

Volgin V.: A „Kommunista Kiáltvány” százéves évfordulójára 191

a „kommunista kiáltvány" százéves évfordulójára 207 mai valóságát ábrázolná. Vájjon a mai imperialista országok kül-és belpolitikája nem példázza-e meggyőzően, hogy a burzsoá állam nem más, mint az egész burzsoá osztály közös ügyeit intéző bizottság? Vájjon az a mód, ahogy az imperialista államok a gyarmati és félgyarmati népeket leigázzák, nem emlékezteti-e arra a jellemzésre, hogy a burzsoázia olyan erő, amely a pusztulástól való félelmében minden nemzetet a polgári termelési mód átvételére kényszerít, s a saját képére és hasonlatosságára igyekszik magának világot teremteni? Vájjon a dollárkultusz propagandája nem fényes illusztráció-e a „Kiáltvány" ama lapjához, ahol a „készpénz"-ről, az ember személyes méltóságának csereértékké változtatásáról s valamennyi szabadságnak egyeden szabadság, a kereskedelem lelkiismeretlen szabadsága által való helyettesítéséről van szó? Napjainkban, midőn az új demokrácia országai rátérnek a szocialista építés útjára, midőn az imperialista országok reakciósai, a Wall Street spekulánsaitól a szocializmust szemérmetlenül eláruló úgynevezett „jobboldali szocialistákéig a kommunizmus elleni harc jelszavát harsogja, ugyanolyan időszerűen hangzik „A Komunista Kiáltvány"-t bezáró nagyszerű felhívás, mint az 1848-as forradalom előestéjén: „Világ proletárjai egyesüljetek!" I I \