Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
178 vörös károly nosabb iparűzőknél, kik tán ennyi terjedésű földbirtokkal ellátva volnának; világos tehát, hogy a tisztlelt választmánynak fentemlített határozatával az itteni birtok tökéletesen kizáratik; bizonyos, hogy azon gyarmatokban 300—1000 pftos lakházak vannak; mellyek tulajdonosai csak azért nem választhatnak, minthogy birtokuk ollyan községben vagyon, mellynek rendezett tanácsa állítólag nincs. A bánsági bányahelyek sem nem kir. városok, mert országgyűlési szavazattal nem bírtak, sem úrbéri községek, mert jobbágyai nem voltak, szükséges tehát, hogy a rendezett tanátsal ellátottak közé soroztassanak, hacsak feltenni nem akarjuk, hogy a törvény őket elfelejtvén, a birtokra nézve végképen kizárta . . . Anyival inkább, mert mint említve, igen sok háztulajdonos zárattatnék ki a választásokból, kiknek ház értéke az egész telkes gazdákat is sok esetben felülhaladja."2 ® A bányaigazgató is a belügyminisztériumhoz fordul panaszával: „Sietek Minister Urat e felül oly alázatos kéréssel értesíteni, miként fenemlített emlékiratomra a határozat most már annyival sürgetőbbé vált, mivel a legkisebb késedelem esetében számos hű érzelmű, értelmileg kiképzett hazafiak csak azért esnének el a politicai jogok gyakorlatának egyik legfőbbikétől, mivel egész életök idejét a hon szolgálatijának szentelték."27 Gränzenstein ugyanakkor óvást emel a pénzügyminisztériumban is, mint a bányaadminLsztráció legfőbb szervénél. „Pénzügyminister úr! Hivatkozólag a folyó hó 4kén 131 szám alatti jelentésemre, alázatosan felterjesztem Krassó megyei csak most kezemhez került végzéseket, mellyek a követválasztási képességet a bánsági bányavárosoktól elvonják. Nem csak a tisztviselők, nem csak a háromszáz értékű házak tulajdonosai, hanem egyátaljában minden háztulajdonos, habár 1000 forintnyi jövedelme volna is, kivan rekesztve, mert a megye azon szép distinctiot tette, hogy noha tőke vagy földbirtok utáni 100 forintnyi jövedelem választói jogot ád, a házak sem tőke sem földbirtok gyanánt nem tekinthetők. Ezen gyönyörű értelmezés mellett, a bányavárosokat mesterségesen négy választó kerületbe sorozta, csak hogy a még hátramaradt igen kevés választó egészen nullificaltassék. Ehhez commentár szükségtelen, és a bányászati lakosságnak nem marad egyéb hátra, mint vagy minden politicai jogokról lemondani, vagy az országgyűlésnél a négy kerületbeni választás megsemmisítését szorgalmazni. Oravicabányán Június 13kán 848."28 Krassó vármegye eljárása igen jellemzően mutatja azt a félelmet, melyet a birtokos nemesség a forradalmi megmozdulásokra 26 O. Lt. BUM. 1848., országi. 2. kútf. 39. sz. 27 O. Lt. BiiM. 1848., ad. 3109/3422. sz. 28 O. Lt. BiiM. 1848., országi. 2. kútf. 296. sz.
