Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
172 vörös károly nisterelnök által az egész megye közrendéért felelőssé tétetett, további felsőbb rendelkezésig azon ajánlatomat jelentém ki, hogy kész vagyok tőle minden politicai rendelvényeket! elfogadni és a bányahelyekre nézve végrehajtani; sőt késedelmet nem tűrő rendelvényeit a Lúgoshoz közelebb fekvő bányahelyekbe, ú. m. : Boksán- Besicza- Gladno- és Dognácskabányára közvetlen intézni azon egyetlen hozzátétellel kérem, hogy engem a felől egyúttal mindenkor értesítsen. A bánya helyek százados függetlenségüket a hajdani lugosi Kreisamt és az 1779 évben újra fölállított megye irányában föntartani igyekeztek. A bánsági bányaigazgatóság és kerületi törvényszék őket abban gyámolítani kötelességnek tartotta; mert ezen bányahelyek, ha minden megelőző intézmények nélkül a megye hatósága alá kerülnek, a falusi községek eddig nem irigylendő állapotához sülyednek, és minden befolyás nélkül választott, de érdekeiket nem ismerő tisztviselők kezére hagyattak vólna. Most azonban a körülmények egészen változtak s az eddigi állapothoz való ragaszkodásra minden ok elenyészett. . ."le A megye azonban nem elégedett meg ennyivel, újabb kísérletet tesz a bányaigazgatósággal való ellentétének végleges rendezésére: „Krassó vm Alispánja az oravicai bányász-igazgatóság és a megye között a helyhatósági viszonyokra nézve számos évek óta létező súrlódásokat czélszerü intézkedések által megszüntetni kéri."1 7 Május legvégén Gränzenstein is felterjeszti saját javaslatait a bányahelységek rendezése, jogállásuknak meghatározása tárgyában. Összefoglalva a bányászközségek helyzetét, azt javasolja, hogy a 7 bányavárost alakítsák át rendezett tanácsú várossá, úgyhogy igazságszolgáltatási és közigazgatási szempontból egyaránt a megyéhez tartozzanak, de a közigazgatási szervezetük élén álló megyei tisztviselőt, a bányászok válasszák és ők maguk fizessék. így a megye képviselője — a bányaigazgató ki nem mondott gondolata szerint — függő viszonyba kerülne a bányászoktól. A bányaigazgatóság ezzel szemben továbbra is megtartaná befolyását, mertl a rendezett tanácsú városok tanácsában a bányatisztek továbbra is beválaszthatok lennének. A bányatisztek városi hivatalnokoskodásuk alatt is változatlanul a bányaigazgatóságtól kapnák fizetésüket. így a lakosság — hogy a tisztviselők fizetésének külön terhétől megszabaduljon — továbbra is a bányatisztviselőket választaná meg a tanácsok tagjaiul, azok pedig, mivel anyagilag nem a lakosságtól függenek — szemben a megyei kiküldöttel — továbbra is a bányaigazgatóságok utasításai szerint vinnék a városok ügyeit.18 16 O. Lt. Pénzügymin. 1848. Bányászati oszt. 2. kútf. 101. sz. 17 O. Lt. BiiM. 1848, Beadványok jegyzőkönyve. 311. sz. 18 V. ö.: O. Lt. BiiM. 1848., országi, oszt. 3. kútf. 5. sz.
