Századok – 1948

Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150

a honvédelmi bizottmány 165 rólag az elnök, Kossuth levelezett és rendelkezett. A bizottmány nevében, a ház által a bizottmánynak adott felhatalmazás birtokában, de voltaképen Kossuth maga kormányozta az országot a szabadságharc kezdetétől egészen annak végéig. A harc utolsó szakaszában azonban már nem mint a honvédelmi bizottmány elnöke irányította az ország sorsát. A tavaszi hadjárat sikere arra az elhatározásra bírta, hogy a monarchiához való viszony végleges felszámolásával egyidőben, a függetlenségi nyilatkozatban a kormányzat kérdését is újból rendezze. Indítványára az országgyűlés április 14-én a végrehajtó hatalom gyakorlását! a kormányzó elnökre és az általa kinevezendő minisztériumra ruházta. Kormányzó elnökké még az április 14-i ülésen Kossuthot választották meg. A honvédelmi bizottmány működése ezzel végetért. Sorsa kezdettől fogva mindvégig a legszorosabban kapcsolódott! Kossuth személyéhez. Kossuth hívta életre és szervezte meg a szabadságharc kormányává. Az állami önállóságért, a teljes függetlenségért vívott küzdelemnek lett Kossuth vezetésével irányítója, mint a magyar állam első kormánya, amely a végrehajtó hatalmat egyedül a nép által megválasztott nemzetgyűlés megbízásából gyakorolta. A bizottmány megszűnése és az új Szemere-kormány megalakulása lényegében a radikális baloldali irányzat gyengülését jelentette, amit bizonyít az is, hogy Madarász, a bizottmány legradikálisabb tagja, a Szemere-kormányban nem kapott helyet. Kossuth, mint kormányzó, noha a legfontosabb ügyek intézését továbbra sem engedte ki a kezéből, az új kormánynak sokkal nagyobb befolyást volt kénytelen biztosítani az államkormányzatra, mint a bizottmány tagjainak. Az államkormányzat egységét és határozottságát így kevésbbé tudta biztosítani, mint a bizottmány működésének idején. A szabadságharc bukásának okait kutatva ezt a körülményt sem szabad figyelmen kívül hagyni. EMBER GYŐZŐ.