Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
160 ember győző meg is állapított, mondván: „vannak a honvédelmi bizottmánynak tagjai, kik ki vannak nevezve, de tettleges részt abban még nem vettek".29 Jegyzőkönyvet az ülésekről nem vezettek, így csak az iratokból, valamint a fejleményekből lehet következtetni, hogy a felsőházi tagokra célzott. A megjelent tagok az elintézésre váró ügyeket együttesen tárgyalták meg, majd közösen, szótöbbséggel határoztak.3 0 A határozatokat az elnöki iroda és a minisztériumok berendelt tisztiviselői hajtották végre, ők készítették el a bizottmány nevében szóló és egy vagy több bizotllmányi tag, többnyire azonban az elnök vagy valamelyik elnökhelyettes által aláírt kiadványok fogalmazatait és lisztázatait.3 1 A testületi, kollegiális ügyintlézés a rendi korszak kormányhatóságainak gyakorlatához való visszatérést jelentett, ami az ügymenetet lassúvá tette. A bizottmánynak pedig gyorsan kellett intézkednie, hiszen az ország hadban állott. A munkarenden tehát változtatni kellett. Kossuth erre vonatkozólag az október 8-i képviselőházi ülésen a következőket indítványozta: „Legyen egy elnök és két tag, kik hárman együtt, a honvédelmi bizottmányt értvén, ennek rendező, intéző részét alakítisák és vigyék sa ját felelősségük mellett, éspedig azon széles hatalommal, melyet a mostani körülmények megkívánnak, bírván ezen három tag, amennyire szükséges, azon hatósággal, hogy a honvédelmi bizottmánynak eddigi tagjait illetőleg kinek-kinek a végrehajtás körébeni teendőit jelelje ki."3 2 — Kossuth tehát azt akarta, hogy a bizottmányra ruházott hatalmat ne az egész testületi, hanem csak annak három tagja* gyakorolja. Elgondolását azonban nem tudta megvalósítani, elsősorban azért, mert a bizottmánynak őutána legnagyobb tekintélyű tagja, Nyáry Pál, vonakodott a triumvirátusban résztvenni. A ház hosszas vita után Kossuthot elnökké választva úgy határozott, hogy „Kossuth Lajos úr mint a választmány elnöke fogja ezen végrehajtó hatalom személyei közt a teendőket!, mint legjobbnak látja, elintézni".3 3 A háznak ezzel a határozatával Kossuth egyrészt többet kapott, minll amit kért, másrészt kevesebbet. Triumvirátus helyett egymaga lett a bizottmány vezetője, ez több volt, mint amit akart. Ezzel szemben a ház a bizottmánynak adott hatalmatl nem ruházta 29 Közlöny, 1848. 771. 1. 30 Erre a képviselőházban a testületi ügyintézés ellen elhangzott nyilatkozatokból lehet következtetni. „A collegialis rendszer bilincseit mindenki ismeri, és a tapasztalás bizonyítja, hogy sok egészen máskint történt volna, ha a collegialis rendszer megszüntetvén, úgy, mint már eszközlésbe vétetik, egyes szakok egyes szakemberek által kezeltetnének" — mondotta az egyik képviselő a november 17-i ülésen. Közlöny, 1848. 770. 1. 31 Ez a bizottmány irataiból, fogalmazataiból és más hatóságokhoz intézett kiadványaiból állapítható meg. 32 Közlöny, 1848. 614. 1. 33 U. o.
