Századok – 1948
Ember Győző: A Honvédelmi Bizottmány 150
158 ember győző mány, melynek ez utóbbi napokban én is résztvevő tagja valék, magát nem tekintette sem provisorius rendes kormánynak, sem olyannak, mely a ministeriumot tökéletesen pótolja. Hanem mi kötelességünknek tartottuk ezen ország kormányának elhagyott állapotában mindent elkövetni arra, hogy részint a tábor, részint Pest és Buda városa, részint az ország az anarchiától inegóvassék. Ez volt kötelességünk."2 4 Az október 6-i ülésen pedig azt mondotta, hogy a bizottmány ,,a csendnek és rendnek helyreállítására eddig soha semmit szeme elől nem vesztett, míg más részről mindent elkövet arra, hogy a hadsereg szaporítassék".2 5 Ezek az óvatos nyilatkozatok mutatják, hogy a bizottmány ekkor még tájékozatlan volt jövőjét illetően, majdnem azt mondhatnók, hogy nem akart semmi olyat tenni, amivel az esetleges kiegyezést uralkodó és országgyűlés között megnehezítette volna. Ez a határozatlanság, óvatosság nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy Kossuth éppen ezekben a napokban nem volti Pesten, hanem az alföldi városokban katonákat toborzott. Egyszerre megváltozott a helyzet, amint újra megjelent a házban és irányt szabott a fejleményeknek. Október 8-án a következő javaslatot terjesztette a képviselők elé: „A honvédelmi bizottmány azon vélekedésben van, hogy a jelen körülmények között kormányzat nélkül a nemzet természetesen nem lehetvén, miután most ministerium nincs, ideiglenesen a honvédelmi bizottmányra kellene nemcsak azon szűkebb kört, mely az eddigi jegyzőkönyvben ki van számára jelelve, hanem ideiglenesen az országnak minden kormányzatát ruházni." A ház az indítványt elfogadta és a következő határozatot hozta: „Végzése a képviselőháznak az, hogy a honvédelmi bizottmány addig, míg az ország normális állapotba jővén törvényes kormánya nem lesz, mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell, felruháztatik."2 6 — Ez a határozat azt jelentette, hogy a minisztérium örökébe a bizottmány lépett, ugyanolyan hatáskörrel, mint amilyennel a minisztérium rendelkezett, de jóval nagyobb önállósággal és így hatalommal, mert míg a minisztérium az országgyűlésen kívül a királytól és helytartójától is függött, addig a bizottmány csak az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ez a felelősség csak formaszerinti volt, a gyakorlatban a ház a bizottmány intézkedéseit csak tudomásulvette és helyeselte. A bizottmány szerepének eme alakulása megfelelt a politikai helyzetnek, amely ekkor Kossuth és a baloldal szövetségének és győzelmének jegyében állott. Batthyány kormányalakítási tervének kudarca a jobboldal vereségét jelentette. A honvédelmi bizottmány mint a baloldal kormányszerve kezdte meg működését. 24 Közlöny, 1848. 594. 1. 25 Közlöny, 1848. 605. 1. 26 Közlöny, 1848. 614. 1.
