Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
146 8pira györgy bizonnyal nem számít arra, hogy parasztságunk megszervezhető az urak elleni harcra, mert nem láthat maga mögött olyan erős társadalmi osztályt, amely parasztságunk megszervezésében érdekelt, amely parasztságunk megszervezésére képes. Táncsics taktikai programmja tehát semmivel sem alkalmasabb elvi programmjának megvalósítására, mint a radikálisoké, akiknek elvi programmját az övé meghaladja, s éppen abból az okból következően nem alkalmas erre, amely ok miatt a radikálisok elvi programmja elmarad az övé mögött. Első polgári forradalmunk minden gyengesége végső soron polgári fejlődésünk elmaradottságából fakad, abból, hogy 1848-ban Magyarországon nincs olyan társadalmi osztály, amely érdekelt volna a forradalom következetes végigvitelében s amely egyben képes is volna a parasztságra támaszkodva kivenni a forradalom vezetését a forradalom következetes végigvitelében nem érdekelt nemesség kezéből. Táncsics negyvenkilences programmja így programm marad s nem válik valósággá. Az uraknak a függetlenségünket formailag is tagadó Ferenc József is jobb megoldás, mint a földosztás, különösen, amikor őfelsége garantálja nekik az úrbéri kárpótlást,194 amit a magyar kormány még, ha akarná, sem tudna teljesíteni. Mindent elkövetnek tehát, hogy államgépezetüket még szilárdabbá, még egységesebbé tegyék — nem az osztrákok, hanem parasztságunk ellen. Ezért szorítják ki teljesen a hatalomból a radikálisokat, ezért üdvözlik örömmel a Szemere-kormány megalakulását. Ebben a szellemben szervezik újjá a felszabadított területek igazgatását is. Kossuth felszólítja Batta Sámuel kormánybiztost, alakítsa újjá a pestmegyei választmányt, okulva a megyei tisztviselők árulásából, úgy, hogy Pest-megye „hazánk szabadságának olly erős oszlopa is legyen, minővé azt, központi helyzete, territoriális, és népességi nevezetessége, de különösen lakosságának általában, kiváltképen pedig a Solti járás dicső népének hazafiúi lelkes szelleme kijelölik".19 5 Batta úr újjá is alakítja a választmányt, tagjaivá kinevezve 75 nemesurat és 51 községi elöljárót.19 8 Májusban sor kerül az új tisztikar megválasztására is. A régi tiísztviselők hazaárulása annyira nyilvánvaló, hogy Nyáry Pál alispán és _Ács Károly szolgabíró kivételével nem maradhatnak helyükön.19 7 De Nyáry úr mégis jónak látja kifejezni azon meggyőződését, hogy ők, „ha jelenleg hivatalt nem viselnek is, de köz anyánk az édes hon, különösen e' megye hű fiai lenni megnem szűntek .. ,"19 8 Mindennek semmi köze nincs Kossuth utasításaihoz. 1" Császári nvílt rendelet, 1849 júl. 7., Schönbrunn. OL 1848—49-i nvomt. 1Ю OL 1848—49-i nyomt. 1849 ápr. 9. !" OL OHB 1849 : 5795. PML KözgyJk 1849 : 57. PML VJk 1849 : 72.
