Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 143 zelem után történendő felosztása valamennyi a forradalom oldalán aktivizálódott zsellérünknek s nem csak e zsellérek többségének tudatos programmja. Annál jobban tudatában vannak e programm veszélyének az urak. Minél nagyobb győzelmeket arat a forradalmi hadsereg, többségük annál jobban fél a forradalom végső győzelmétől, annál jobbra tolódik ismét, annál inkább hajlandó arra, hogy az addigi győzelmek talaján számára viszonylag kedvező kompromisszumot kössön az ellenforradalommal.18 4 Ez a törekvésük mutatkozik meg a forradalmi államhatalom vezetése körüli harcokban. A radikálisok tisztában vannak azzal, hogy a parasztjaiktól félő s egyre jobban félő urak többsége egyre nagyobb mértékben kész a forradalom elárulására. Tisztában vannak tehát azzal, hogy a forradalmat csak a többségében megalkuvókból, békepártiakból álló országgyűlés szétkergetésével és forradalmi diktatúra bevezetésével lehet megmenteni. Még mindig nem bíznak azonban annyira a parasztság erejében, hogy parasztságunk élére állva, harcba mernének indulni a földosztás jelszavával a nemességnek a forradalom vezetéséből való teljes kiszorításáért.185 Hiába fordul hozzájuk Táncsics már decemberben, mondván: „Kérjük kendteket városi és tudományos testvéreink, ne erőködjenek magukat tőlünk elkiilönözni, s közlünk valami magos falat húzni,"186 — a forradalom következetes végigvitelében érdekelt magyar polgárság még igen gyenge, s a radikális csoport — végső soron azért, mert nem erős polgári osztályt, hanem lényegében csak egy születendő polgárságot képvisel147 — nem képes teljesen szakítani a forradalom nemesi vezetésének gondolatával (ha a forradalom nemesi vezetését a diktátori hatalommal felruházott Kossulhra bízná is) és — önmaga szorul ki a hatalomból. Parasztságunknak pedig még legöntudatosabb része is ugyanekkor csupán a földosztás távolabbi programmjáig jut el s nem ébred annak tudatára, hogy a forradalom győzelmét csak akkor fogja tudni kivívni s az azt követő földosztást is csak akkor fogja tudni végrehajtani, ha előbb kiszorítja a hatalomból a békepártban tömörülő középbirtokosokat: politikáját nem képes a korlátozott gazdasági harc színvonaláról az államhatalom birtokáért folyó harc színvonalára emelni. Nem is lehet képes erre éppen azért, mert nem rendelkezik erős polgári (vagy proletár-) vezetéssel. Egyetlen ember van az országban, aki egyszerre meri követelni a forradalmi diktatúrát is, a földosztást is: Táncsics. A márciusi forradalom első évfordulójára készített alkotmánytervezetének egyik 184 Révai 90. 1. 185 V. ö.: Mód 139—141. 1. 186 Hányjunk meg jól mindent, s értsük meg egymást, MU 1848 dec. 19. 23. sz. 93. 1. 187 Révai 121. 1.
