Századok – 1948
Andics Erzsébet: Elnöki megnyitó 1
ELNÖKI SZÉKFOGLALÓ 13 seket, hanem, hogy azokat a tényekben fedjék fel. '2 3 A marxista történetfelfogás „mindenekelőtt útmutató a tanulmányhoz, nem pedig a konstruálás emeltyűje."2 4 Mindezek a sok évtizeddel ezelőtt lerakott alapjai a marxista történetszemléletnek nem akadályozzák meg a történelmi materializmus ellenségeit abban, hogy ne vessék állandóan a marxista történészeknek szemére, hogy azok aktuális politikai feladataiknak csupán az illusztrálására használják fel önkényesen az egyes történelmi tényeket és hogy mai fogalmakat vetítenek vissza a múltba a mai társadalom követelményeit támasztják a mult eseményeivel szemben. E mögött a szemrehányás mögött természetesen egészen más rejtőzik, a kapitalizmust, sőt feudalizmust védelmező történészek részéről. De ami ettől függetlenül is érdekes, hogy ezek a történészek — úgy látszik — mindmáig nem ismerik, mit válaszolt Engels Frigyes Dühring német professzornak, amikor az naiv felháborodását fejezte ki az ókori rabszolgaság felett: „Ha.. Dühring úr az orrát fintorgatja a görög világ felett, mert az a rabszolgaságon alapult, akkor ugyanazzal a joggal azt a szemrehányást is teheti a görögöknek, hogy nem voltak gőzgépeik és villanyos távíróik .. A görögség és a római birodalom adta alap nélkül. . nem lett volna modern Európa sem. Ebben az értelemben jogunk van azt mondani: az ókori rabszolgaság nélkül nem volna modern szocializmus."2 5 Ugyanúgy Engels kifogásolta a XVIII. század materialistáinál, hogy azok nem eléggé értékelték „a középkor nagy vívmányait, az európai művelődés területének kibővítését, az életképes nagy nemzeteket, amelyek a középkorban ott egymás mellett kialakultak, végül a XIV. és XV. század hatalmas technikai vívmányait" és ezt a kort „nem tekintették egyébnek, mint a történelem puszta megakasztásának, egy ezeréves általános barbárság által."28 Ismeretes, hogy Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban ugyanakkor ,amikor rámutattak a polgári társadalom történelmi korlátozottságára és áthidalhatatlan belső ellentmondásaira, milyen elismeréssel sorolták fel a burzsoáziának kétségtelenül hatalmas történelmi vívmányait a gazdaság, politika, kultúra, általában az egész emberi továbbfejlődés terén. Gondoljunk arra, milyen nagy történelmi elismeréssel adózik a Szovjetúnió marxista történetírása a nagy orosz uralkodók IV. Iván, I. Péter emlékének, hogy értékelése mennyire mentes minden szűklátókörüségtől és elfogultságtól A marxista történelemfelfogásnak lényegéhez tartozik, hogy minden kor eseményeit és alakjait annak a kornak mértékével méri, a nélkül, hogy elfeledkezve viszonylagosságáról, annak apológiájába esnék. 25 Engels: L. Feuerbach. 74—75. о. 24 Engels levele C. Schmidthez. 1890. aug. 5. (Marx i, m, 348. o.) 25 Engels: Anti-Dühring. Moszkva, 1947. 261., 263. o. M Engels: L. Feuerbach. 32. о.
