Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
parasztságunk és a forradalom vezetése 137 Amint láthattuk, eddig sem az urak, sem az udvar agitációjának nincs egy szava sem a földtele л zsellérek felé, mindkét fél csak a telkesjobbágyokhoz fordul. S a jobbágyoknak az egyik fél azll ígéri, hogy meg fogja védeni, a másik, hogy nem fogja csorbítani a felszabadítást. Hogyan hatnak hát ezek a jelszavak a jobbágyokra? Egyik részük a királynak hisz és mellé áll, másik részük szintén hisz a királynak és semleges marad, harmadik részük az uraknak hisz és vállalkozik a forradalom védelmére. Miért nem törekszik egyik fél sem a zsellérek megnyerésére? Azért, mert nincs olyan eszközük, amellyel megnyerhetnék a zselléreket. Tudják jól, hogy csak egyetlen ígérettel állíthatnák maguk mellé a földnélküli parasztokat: ha földet ígérnének nekik. Erre pedig egyik fél sem hajlandó. S azoknak a zselléreknek zöme, akik még egy-két hónappal korábban uraikban látták legnagyobb ellenségeiket, most a szeptemberi fordulat hatására mégis rendkívül gyorsan öntudatosodik a nemzeti függetlenség kérdésében, felismeri, hogy helye a forradalom oldalán van. A népmozgalmak általában megszűnnek, a nép töri magát a fegyverekért, megszerveződik a népfelkelés. Pest-megye Váci járásából például „Párniczky Ede fősz[olga]biró a' közbátorságot illetőleg jelenti [november 30-án]: hogy kerületében a' legjobb rend és csend van, political kihágások egy idő óta elő nem fordultak, sem nagyobbszerű lopások [értsd: földfoglalások stb. — A szerző] véghez nem vitetnek, — egyébiránt az új bor szülte verekedések gyakoriak".159 Gázon Lajos, a dunamelléki mozgó nemzetőrség helyettes őrnagya novemberben jelenti Pest-megyének, „hogy a' Váczon alakított l-ö zászló aljnak nagy része megunta a' szolgálatot 's haza kívánkozik.. ."lc 0 (A nemzetőrök között, mint tudjuk, szegényparasztok nincsenek.) Ugyanakkor Kossuth szeptember végén így számol be az országgyűlésnek toborzókörútjárói, amelyet legnagyobb zse//érvárosainkban tartott: „Három nap alatt néhány népesebb városokat, Czeglédet, Kőröst, Kecskemétet, Abonyt és Szolnokot személyesen megjártam, s mondhatom, hogy a magyar népet e hon megtartására s az alkotmányos szabadság biztosítására elannyira késznek találtam, hogy csak öt helyről is már részint kiindult, részint rendeltetése helyére ért, részint útban van, és 24 óra, az utolsó rész pedig legfölebb 48 óra alatt odaér 12,000 ember körülbelül.' 161 S néhány nappal később: „Alig voltam kilencz községben, s 50.000 ember áll azokból készen, s mennyiben e pillanatban nem volt rájuk szükség, otthon maradtak, s egy szavára a képviselőháznak talpon lesznek. A szomszéd vidékek szinte nehezteltek, hogy miért nem szólittattak fel, hogy küldenének ők is embereket ezerenként."162 i»9 PML KJk 1848 : 7371. A kiemelések tőlem — S. Gi/. U. o. 7322. 181 Pap II, 305. 1. ,í2 U. o. 372. 1.
