Századok – 1948

Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101

132 8pira györgy elébe állíttatik.13 8 Június 12-től kezdve végül „az ország békejének 's törvényes köz csendnek erőszakos meg háboritoji 's lázzitókra" statárium vár.139 A földesurak még akkor sem engednek, ha parasztjaink jog­szerűen követelnek valamit. Tudjuk például, hogy Corpus Iurisunk régi elve szerint egyszer jobbágynak kiadott telek többé nem csatol­ható vissza a földesúr majorságához s, ha gazdája elhagyja, ismét betelepítendő más jobbággyal. (Ezt az elvet Mária Terézia urbá­riuma is magáévá teszi, hogy megakadályozza az adóalap szűkü­léséli.) Erre az elvre hivatkozva, negyvennyolcban is követelik néhány helyen parasztjaink, hogy a földesúr bocsássa rendelke­zésükre az ilyen elhagyott telkeket. A vármegye urai azonban jól tudják, hogy, ha most átadnák a parasztoknak az ilyen telkeket, nem kaphatnának értük sem robotot, sem kilencedet, sem füstipénzt, s ezért kimondják, hogy „az ujabb törvények rendelete szerént min­den föld birtok adó alá esvén — az elhagyott telkek be népesitésé­nek szüksége többé fenn nem forog".140 Egy kérdésben mégis engednek az urak: az ellenforradalom őszi támadásának idején az országgyűlés eltörli a szőlődézsmát, amely — szüreti idő lévén — különösen alkalmas volna a köztük és parasztságunk közt lévő ellentét elmélyítésére. Hogy azonban a szőlősgazdák helyett az állam kármentesítse a birtokosokat, azt álta­lában helytelenítik. „Minden esetre elég lesz nekünk a megszünte­tett urbériségeknek státus általi kárpótlása — mondja Korizmics László —; s örülhetünk, ha azt magát becsülettel végrehajthat­juk."141 Ez a megjegyzés is megvilágítja, mennyire kiélezik paraszt­ságunk tavaszi és nyári megmozdulásai a nemesség politikai maga­tartásának pénzhiánya és a parasztsággal való szövetségre lépés lehetetlensége közti ellentmondását: ha az urak engednek paraszt­ságunk követeléseinek, talán megnyerik maguknak szövetségesül a parasztságot, de még többet veszítenek anyagi javaikból, mint amennyit eddig veszítettek, ha pedig nem engednek parasztságunk követeléseinek, biztosan nem nyerik meg maguknak, sőt egyre in­kább maguk ellen fordítják ismét a parasztságot, viszont talán nem veszítenek többet — feltéve, hogy Bécs nem támad ellenük. Ezt az ellenmondást azután továbbélezi parasztságunknak a nemzetőrség felállításával kapcsolatos magatartása. Parasztságunk jelentős része ugyanis vonakodik nemzetőrnek menni; Pest-megye 187 községe közül nem kevesebb mint 55 szegül ellene a nemzet­es Pl.: PML KJk 1848 : 2168, 2272, 2942, 3189, 7085 stb., stb. i»» 3467/1848. sz. kir. rendelet. L.: PML KJk 1848 :4269. Közli Ember 260—261. 1. PML KJk 1848 :3177. V. ö.: u. o. VJk 1848 :3362. 141 Korizmics [László]: Az adók természetéről, GL 1849 jan. 24. 4. sz. 54. 1. — Az országgyűlés ugyan kimondja szótöbbséggel az állami kármentesí­tés elvét, ezt a határozatot azonban sohasem hajtják végre.

Next

/
Thumbnails
Contents