Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
128 8pira györgy olyannyira helytelenít. Továbbra is helyteleneknek tartja az erőszakos földfoglalásokat, de már júliusban követeli, „hogy: a földön futó (proletárius) magyaroknak a status földet jeleljön ki, ha a veszedelmet megelőzni akarja".11 9 S, mivel követelésének teljesítését az országgyűléstől várja, ezért javasolja kijelölni telepítésre csak a pártütők földjeit. Persze eredmény nélkül. Táncsics — úgy látszik — még nem tudja, hogy a földesurak mint földesurak egy osztály tagjai, hogy az egyes földesuraknak nemcsak az fájna, ha saját földjükről kellene lemondaniok, hanem az is, ha bármelyikük földjét vennék el a parasztok részére. Fájna, hogy mást ne említsünk, mert ez vérszemet keltene, s fájna, meri még magasabbra emelné a mezőgazdasági napszámbéreket. De, ha már itt tarlunk, nézzük meg, hogyan viszonyul az úri rend általában parasztságunk mozgalmaihoz. Ügy, hogy, miközben a fizikai és a szellemi erőszak minden eszközével igyekszik elfojtani őket, tőlük való félelmében mind jobbra tolódik. A parasztságunk ellen alkalmazott szellemi erőszak eszközei igen változatosak. Az első ilyen eszköz a parasztság egyetlen sajtóorgánumának, a Munkások Újságának elnémítása volna. Ezen ne csodálkozzunk egy percig se; igaz ugyan, hogy Táncsics helyteleníti az erőszakos népmegmozdulásokat, de az urak szemében már az is elég nagy szálka, hogy lapjában hangot ad parasztságunk követeléseinek. A postamesterek, akiknél általában elő lehet fizetni a lapokra, ezért több helyen felsőbb parancsra hivatkozva megtagadják a Munkások Újságát illető előfizetési díjak átvételét,12 0 más helyeken pedig nem kézbesítik az előfizetőknek a lapot.12 1 Ez azonban nem elég, a belügyminiszter ellen-néplapot alapít Nép Barátja címen. Ez az újság minden elképzelhető hivatalos támogatást megkap. A kultuszminiszter az ország hatszáz legszegényebb községének legszegényebb lakói részére ingyen küldet belőle egy-egy példányt.12 2 Pest-megye — az ország többi megyéjéhez hasonlóan — nem akar elmaradni áldozatkészségben a miniszter mögött: „Hogy a' mivelödés terjesztésére szükséges szellemi élvek a' köznéptől, melly azokat rendeltetési elfoglaltsága mellett alig szerezhetibe — el ne vonassanak, és miveltetvén a' nép a' törvényeknek nagyobb tisztelet cr* köztársaságnak [értsd: a társadalomnak — A szerző] kellőbb támasz eszközöltessék, e' megye elhatározá hogy a' nép barát czimű hírlapra minden község nevében előfizetés történjék az előfizetési dij a' házi adó terhéül rovatvanfel."12 3 De, aki azt hiszi, hogy negyvennyolcas sajtónknak ez a szégyenfoltja ilyen számára kedvező körülmények között jelentős hatást tud gyakorolni a népre, az téved. „Mert valamiképen hogy a vaslle Táncsics [Mihály]: Országgyűlés, u. o. júl. 16. 16. sz. 247. 1. 120 U. o. júl. 2. 14. sz. 209. 1., Táncsics, Életpályám 249. 1. 121 Táncsics, Életpályám 247. 1. 122 NB 1848 júl. 16. 7. sz. 111—112. 1. 123 PML VJk 1848 : 4285. A kiemelés tőlem — S. Gy.
