Századok – 1948

Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101

PARASZTSÁGUNK ÉS A FORRADALOM VEZETÉSE 121 hazug demagógiával, vallási ellentétek szításával és a korteskedés ezer más fogásával az urak képviselői mögé. A júliusban összeülő országgyűlésnél kedvérevalóbbat a Magyar Gazda még Norvégiában sem találhatna.7

4

Jogos keserűséggel jeí?vzi meg tagjairól Táncsics: azok „nem is tudják ... úgy igazán, ho«v ők a népnek képviselői. Csak úgy dolgoznak, mintha ők még most is csupán a kiváltságos nemesi osztály volnának .. ."7

5

Azok is. Egyszóval: a birtokososztály szorosan a maga kezében tartja a független magyar állam erőszakszerveit, hogy megvédje velük újtípusú, feudális maradványokkal át-meg-átszőtt kapitalista osztályuralmát. De vájjon kik ellen akarja megvédeni ezt az osztályuralmat? Bármennyire nő is negyvennyolc tavaszán és nyarán az ellenforradalom támadásának veszélye: egyre kevésbbé a gyarmati elnyomás visszaállítására törekvő osztrák burzsoázia ellen s egyre inkább a feudalizmus felszámolásának addigi eredményeivel elégedetlen magyar parasztság ellen. Mi ennek az oka? Márciusban még tétlen parasztságunk gyors aktivizálódása. • Mik parasztságunk aktivizálódásának jelei? Elsősorban azok a mozgalmak, amelyek a feudális viszonyok gyökeres felszámolására irányulnak. (Az anyag gazdagsága miatt nincs terünk ehelyütt e mozgalmak részletes ismertetésére — típusaikat különben is behatóan elemzi Ember Győző már többször idézett tanulmányában7

6

—, s így meg kell elégednünk néhány összefoglaló adat közlésével.) A telkesjobbágyok mindenekelőtt a szarosabb értelemben vett úrbériségek mindegyikének megszüntetését követelik, illetve ténylegesen megszüntetik őket. A törvény77

ugyanis, mint ismeretes, csak a robotot, a kilencedet és a füstpénzt törli el, de nem szűnteti meg a kisebb királyi haszonvételeket, azokat a feudális jogokat, amelyeket a földesurak legkönnyebben válthatnak pénzre. Jobbágyaink jelentős része viszont fütyül a törvényre és az urak engedélye nélkül is e földesúri jogok birtokába helyezi magát. Legnagyobb mértékben az uraságok korcsmáltatási jogát tulajdonítják el parasztjaink: Pest-megyének húszegynéhány helységében7

8

nyitnak negyvennyolc tavaszán és nyarán kurta korcsmákat.7

9

Ezen-74

V. ö.: Szabó Ervin 228. 1. 75

MU 1848 aug. 13. 21. sz. 313. 1. 76

I. h. 204—244. 1. 77

Az 1848 : IX. t.-c. 78

A vármegye területén 1848-ban összesen 187 helység van. PML VJK 1848 :5975. 79

Acsa: PML KJk 1848:2927; Akasztó: u. o. 5130; Dab: OL AR Lad. XX22, Fase. 2A. No 235a; Farmos: PML KJk 1848:2921; Gomba: u. o. 6878; Isaszeg: OL AR Lad. XX22, Fase. 2A, No 699; Izsák: PML KJk 1848:3192, VJk 1848:3317, 7140, MU 1848 jún. 4. 10. sz. 156. 1.; Kaláz: PML KJk 1848:6192; Kiskőrös: u. o. 6373; Mcnde: PML АРМ 1848:7946 (Ember); Monor: PML KJk 1848:5009, 5447, KJk és АРМ 1848:6207; Nagyabony: PML KJk és АРМ 1848 : 4501 (az utóbbi iratot közli: Ember 229. I.), KJk 1848 :5889; Nagykáta: PML KJk 1848:2893, 2928 és VJk 1848:3281; Ókécske: PML KJk és АРМ 1848:4501 (az utóbbi iratot közli: Ember ,229. 1.); Páty: PML KJk