Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
120 8PIRA GYÖRGY zet és törvényes szabadság legyilkolására intézeti még olly istentelen rendeleteit a legnagyobb megelőző készséggel teljesítette, s a lakosságot, s községi elöljáróságokat azoknak teljesítésére kényszeritette, de sőt akadtak egyének, kik hazánk gyilkosainak kezéből, a nemzet elnyomására új hivatalokat s előléptetéseket elfogadtak, s a zsarnokság ozéljainak előmozdításában annyira vetemedtek, hogy még Pestmegye népét az ellenség számára ujoncz állításra is kényszeríteni megkísértenék, s ekként a haza elleni fegyverfogásnak hivatalos tekintélyükkel előmozdítása által, a honárulás leginagasb nemének hazánk mint közös édes anyánk, s az országért véröket életöket áldozó testvéreink legyilkolásának orgazdáivá váltanak."69 S, amint a tisztviselők nem változnak, ugyanúgy a birtokososztály képviselete marad az új, „népképviseleti" országgyűlés is. A Magyar Gazda már a márciusi nagy napokban nyíltan kifejezésre juttatja az uralkodóosztálynak azt a nézetét, hogy az új országgyűlésnek „a földbirtok illő képviseletéinek kell lennie, amikor egyik vezércikkében a norvég alkotmányt állítja példaként a Pozsonyban a „népképviseleti" törvény megalkotásán buzgólkodó rendek elé. ,,A' norvégiai alkotmány sok eszmét nvujthat törvényhozóinknak a' népképviselet alkalmazásában — írják Magyar Gazdáék —; mi részünkről ezt különösen arra nézve óhajtanok, mi a' földbirtok illő képviseletét a' törvényhozásban biztosítani képes. -— Ez különösen a' választási ! s választatási képesség meghatározásában, 's a' felső tábla rendezésében igénvei különös figyelmet, kívánatos levén, hogy a' históriánkban gyökerező aristocrátiai suly 's nemzetiségi érdekek a' törvényhozónak anyagi és erkölcsi függetlenségével, az alsótáblai képviselők számával, a' nemzeti közakarat nyilatkozliatása szabadságával, 's a' királyi thrón szilárdsága és becsülete biztosítékaival arányba és hármoniába hozva legyenek."70 Az utolsó rendi országgyűlés által megszült cenzusos választójogi törvény meg is felel ezeknek a kívánalmaknak. A törvény7 1 szerint választójoggal bírnak például a szűkebb Magvarországon a 617.521 főnyi nemesség összes felnőtt férfitagjai, a parasztok közül viszont csak az 582.262 legalább negyed teleknyi birtokkal rendelkező család fejei.7 2 De a választójoggal rendelkező parasztoknak is csak kis része élhet, illetve él választójogával. Cegléd városának huszonkétezer lakója közül például választói képessége van körül belül három-négyezernek. Ezek közül a választói névjegyzékbe felvesznek 772-t, s emezek közül szavaz 248. (Már csak azért sem több, mert a választás „véletlenül" a legnagyobb dologidőben van — s mint az az országban általános — hétköznapon.)73 Eléggé ismeretes, nem szükséges bővebben beszélnünk arról, hogy a szavazati jogukkal élő parasztokat is hogyan állítják erőszakkal, megfélemlítéssel, 69 OL 1848—49-i nyomt. 1849 ápr. 9. 70 Mit vehetnénk át Norvégiából a' magyar alkotmányba?, MG 1848 márc. 26. 25. sz. 269—-270. 1. A kiemelések a cikk eredeti szerzőjétől. 71 Az 1848 : V. t.-c. 72 Ezeket az összegeket az Ember Győző áltál feljebb már idézett helyen (1. 33. jegyzet) közölt adatok felhasználásával számítottam ki. — S. Gy. TM OL AR Lad. XX22, Fase. 2A, No 24b.
