Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
116 8PIRA GYÖRGY nem hajlandóak számítani az ellenforradalom támadására, mert nem hajlandóak felfegyverezni a parasztság széles tömegeit, mert nem hajlandóak a jobbágyfelszabadításon kívül egyéb engedményeket is tenni a parasztságnak. Igazuk van a márciusi ifjaknak, amikor azt állapítják meg, hogy az uraknak a nemzetőrség megL szervezésével kapcsolatos politikája „az eddig fen ált Castoknak szük keblű megerősítésére vezet.. ."5 5 S ugyanerre vezet az uraknak az a politikája is, amely a népi tömegeknek a törvényhozó- és végrehajtóhatalom alsó- és középfokú szerveitől való további távoltartására irányul. A Közbátorsági Állandó Választmány, amely a pesti forradalom nyomására alakult s amely a márciusi ifjak befolyása alatt áll, a forradalom radikális balszárnyának gyengesége miatt56 csak az új kormány Pestre költözéséig marad fenn. A vármegye életének irányítását azután május 1-én a múltbeli közgyűlés utóda, a vármegyei választmány veszi át. Ez annyiban különbözik a megszűnt közgyűléstől, hogy, míg az a vármegye urainak feudális, ez feudális maradványokban bővelkedő kapitalista jellegű osztályuralmát hivatott fenntartani. A március 21-i közgyűlés ugyan a néhány nappal előbb lezajlott forradalom hatására még határozatba veszi, hogy „a' Megye teremében a' Megyének minden lakosa tanácskozási és szavazási joggal bir",5 7 ez a határozat azonban papíron marad. A megyei választmányt ugyanis a törvény5 8 értelmében az utolsó közgyűlés alakítja meg s ez tetszése szerint jelöli ki azokat a választmányi tagokat, akik az egyes községeket fogják képviselni. Az utolsó közgyűlés alkalmával pedig minden bizonnyal nem jelenik meg a megye termében a megyének valamennyi nem-nemes lakója, — a közgyűlési jegyzőkönyv legalább is nem panaszkodik arról, hogy a megye terme szűk a megjelent parasztok befogadására. Táncsics viszont már májusban szóvá teszi, hogy „több helyről hallatszik az elégedetlenség, hogy a megyei képviselők nem a községnek választottai, hanem a táblabírák és szolgabirák kineveznek egy pár kaputos embert, kiket a község vagy nem is ismer, vagy ha ismer is, ollyanok, kikben a lakosoknak kevés vagy semmi bizodalmuk sincs. így történt, — hogy csak egyet legalább említsek — Izsákon is."59 Nézzük meg tehát példának okáért mi is, mi történt Izsákon. Mielőtt azonban szemünket Izsák mezővárosára vetnők, jegyezzük meg, mivel ott nemcsak a várost képviselő választmányi tagok, hanem a helybeli elöljárók ellen is emelkedett panasz, hogy a pozsonyi országgyűlés a községi elöljáróknak újonnan való megválasztását a megyék ilyenértelmű határozatától teszi függővé. 65 PML АРМ 1848 : 7946 KÂVJk márc. 23. 60 Révai József: Marx és a magyar forradalom, Marxizmus és magyarság, Bp, 1946, 82 1. 57 PML KözgyJk 1848 : 1843, 1844 és OL VA 1326/Ь. 58 Az 1848 : XVI. t.-c. 59 MU 1848 máj. 21. 8. sz. 126. 1.
