Századok – 1948
Spira György: Parasztságunk és az első magyar polgári forradalom nemesi vezetése 101
114 8PIRA GYÖRGY modványát a képviselők megtárgyalásra sem érdemesítik, hanem „mosollyal fogadják".4 5 Nevethetnek is azokon a naiv kecskeméti polgárokon, akik azt remélik, hogy az országgyűlés urai hajlandóak lesznek osztozni velük a kármentesítés céljából rendelkezésre álló pénzösszegen, amely még saját étivágyukat sem elégíti ki. De nehogy azt liigyjük, hogy az urak csak az ilyen többszázezer forintra rúgó összegek kifizetésétől fáznak. Mészáros Károly főszolgabíró például még annak a Jánosits Simon nevű bátyai parasztnak hasonló kérését is elutasítja, aki mindössze 750 váltóforintnyi általa lefizetett örökváltsági tőke visszatérítését kéri.4 6 De bármilyen nehézségekbe kerül is a pénzhiány miatt a kármentesítés végrehajtása, attól visszaborzadnak az urak, amit Táncsics javasol, hogy tudniillik „úrbéri kárpótlás ... csak ollyanoknak adassék, kiknek az úrbéri tartozás és szolgálat volt minden jövedelmük. ..", s ha „nem volna elég biztos és czélszerü mód annak kitudására, hogy kinek van szükségkép méltányos joga a kárpótlást követelni: megállapitathatnék az, hogy a kinek például 2000 vagy nem bánom több, 3000 forintnyi évi jövedelme van, az illyen semmi esetre kárpótlásra ne számítson".47 El kell utasítaniok Táncsics javaslatát, hiszen minél nagyobb arányban tért át valamelyikük negyvennyolc előtt az úrbéres gazdálkodásról majorsági gazdálkodásra, annáJ nagyobb szüksége van most birtokának kapitalizálásához pénzre, kármentesítésre. A mezőgazdasági munkabérek emelkedése és a kármentesítés gyors végrehajtásának lehetetlensége hamar megtöri a nemesség forradalmi lendületét. Az a körülmény viszont, hogy a parasztságot a márciusi események nem állították mellé, csak semlegesítették, egyelőre közömbösen hagyja. Egyelőre ugyanis nemességünk még nem tudja, mert nem szeretné tudni azt, amit Táncsics már negyvennyolc májusában tud, hogy tudniillik „a forradalom nem hogy bevégezve volna, de alkalmasint még csak ezután fog igazán kezdődni",4 8 nem tudja, hogy a forradalom vívmányait meg kell még majd védeni az osztrákok, az ellenforradalom támadásával szemben, s így nem érzi szükségét annak, hogy a parasztsággal szoros szövetségre lépjen. Világosan tükrözi ezt a helyzetet a nemességnek a nemzetőrség megszervezésével kapcsolatos politikája. A nemzetőrségben a márciusi radikálisok a forradalom védelmének fontos szervét látják, s ennek megfelelően Pest-megye Közbátorsági Állandó Választmánya, amely a márciusi ifjak irányítása alatt áll, mivel a forradalom letörésére „oly készületek tétele mutatkozik, mellyek ellenében készületlenül maradni hon polgári kötelességnek mulasz-43 Pap Dénes (szerk.) : A magyar nemzetgyűlés Pesten II, Pest, 1866, 163. 1. V. ö.: OL SzIV 1849 szept. 18. « PML KJk 1848 :2621 és 5385. 47 Táncsics Mi hál: Forradalom, Bp, 1849, 55. 1. ' 48 L. 22. jegyzet.
