Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
96 TÓ'l'H ZOLTÁN szöveg említette levila-öllözetben a prolomartir, a fejedelmi anya feje felett pedig »'gv koronás női alak. vörös, kék. illetve fehér ruhát viselő hármas női kísérettel. S a ruhaszínekből ítélve ugyanezek láthatók a külön fülkében ^ábrázolt Géza mögült. A koronás női jelenségben Ipolyi a „mulier pulcherrimá"-ra ismer, a kíséret hármasságának megszabására pedig a művészt szerinte a párkák hármas száma indította — mit éppen nem szükséges elfogadnunk, mert miniátorunk, lia egészen kisterjedelmű felületek állottak csak rendelkezésére, szerette a tömeget, a multitudót háromtagú csoporttal ábrázolni, mondhatnók szimbolizálni. Vitathatatlan ellenben, mit összefoglalásképen a miniaturáról mond. „Valamint (tehát) a hagyomány még bővebben ismerheté ezen jeleneteknek a Saroltánál és fia születésénél történtét is, úgy annak a Ké Krónika 1358-iki codexébeni ábrázolása biztosít a Hunyadi Máty kori Ranzaninál előbbi és sajátlagi hagyományos voltáról."14 9 Hogy a kép nem Hartvik, illetve a Nagyobb Legenda, hanem a Ranzanusféle hagyomány alapján készült, — egészen kétségtelen. Ranzanus tudomását tehát a miniátor is ismerte.15 0 S az allokuciók egybevetésének eredményeképen úgy találjuk, hogy a Nagyobb Legenda írója is..Nála és Ranzanusnál a tényállás tulajdonképen azonos, az ítélkezés annál különbözőbb. Ranzanus „christianissimus princeps"-e s a Legenda „Christi eleclus''-а közös kiindulás, melyet Ranzanus a fejedelem kíméletlen politikai munkája elkerülhetetlenségének és keresztény jellegének elismerésével töretlenül bonyolít tovább, a legendaíró viszont, bár lényegben ugyanazt állítja, idegenszellemü hexametereivel derékban tör ketté, hogy korának megfelelőbb, sokoldalúbb Szent István-képet rajzolhasson. A nagy mű befejezésétől eltiltott Géza természetesen már nem érdemelhette meg, hogy az ég királynőjének szózatát hallja. A Boldogasszony helyébe összehasonlíthatatlanul szerényebb tekintélyű mennyei küldött lépett, kit a szöveg még angyalnak sem mert nevezni.151 149 Magyar Mytbologia, 1854. I. 73—-74. 1. ,5> . A miniaturák tudvalevőleg 1374 és 1376 között készültek, V. ö. Jakubovich, Nagy Lajos király oxtordi kódexe. (Kny. a M. Könyvszemle 1931. III—IV. füzetéből, 10 1.) Mindenesetre Mügeln munkájának befejezése után. (V. ö. Domanovszky, Mügeln krónika ja, Századok, 1907. 142. !.. A miniátor tudomása ugyanis közelebb áll Mügelnébez, mint a Képes Krónika írójáéhoz (Hoffmann h. i. m. 655—6">7. Ц A miigelni interpolációkat kétségkívül ismerte. Nem éppen felitűnő tehát, hogy a ranzanusi legendatípus sem volt számára idegen. * 1S1 Mátyás Flórián, a hartviki szöveget boncolgatva helyesen és világosan látta, hogy ..visionem banc alteram (t. í. Sarolt látománvát) ex alio qtiodam nunc non exstante libro vitain Ii. Stephani regis continente hue perperani translatai:: [uisse. Nomen enim quod hic e praecepto protomartyris infanti imponendum dicitur, apud prioris visionis aiictorem e significatione vocis graecae divino auxilio adsumptum fuisse dicitur. Undo duae istac visiones uni cidemi/ue auctori adscribi non possimt" (Fontes dirtnestici, 1 189.1.) Annál érthetetlenebb Ranzanus
