Századok – 1947

Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23

SZENT ISTVÁN LEGRÉGIBB ÉLETI RATA nYOMÁN 7S de igen szerencsés alakulás, hogy Hartvikot nemhogy elváltoztatni, hanem még elkeverni sem merte. Akarva-nemn kurva megmenekült így a másik — a ran­zanusi — hagyomány érintetlensége is. A harcos, idegen segítségért folyamodó, megyealapító Géza s a szelíd esi térítő Szt. István emlékének szentelt legenda­szöveg valósága ezek után juligha lehet vitás. Kletsorsa sein rejtélyes. A hagvo­mányalakulús ellene fordult, a diadalmaskodó hivajalos legenda a köztudathól lassan kiszorította. S ezt a folyamatot nyilván nem is a Nagyobh Legendára támaszkodó Hurtvik, hanem még a Nagyobb Legenda szerzője indította meg. A végleges korhatározás küszöbén egészen ridegen kell feltennünk a kérdést, pusztán szóhagyományt óhajtott-e cáfolni, az . i vangelizandi non assumpsit officiuin'-niegállapílás. vagy a Kauzanus-idézle „Vita beati Stephani" ősszöve­gët. Bőségesen kifejtetlük, ln>gv a Ranzanus művében őrzött legcndatipns nemcsak Hartviknál, hanem a Nagyobb Legendánál is régibbnek látszik. Tipo­lógiai elhatárolások azonban az időviszonyokra nem vethetnek félreérthetetlen világosságot. Olyan száguldó átalakulás sodrában, mini aminő a XI. század második felében végbement, könnyen akadhatott élemedettebb korú író. ki nem értette meg az idők szavát s jóllehet a Nagyobb Legendát már ismerte, kitartott a munacbális típusnak kedvező régies szempont mellett. Az egyházi értékelés és irányítás sem alakult át egyik napról « másikra. Tudjuk, hogy a. hivatalos magyar egyház sem azonnal hódolt meg VU. Gergely reformirány­zata előtt. Szinte többet jelenlett tehát, mikor a majdhogy szórói-szóra egyező bevezt'tő részek összehasonlítása alkalmával Ranzanus szövegezéseitek követ­kezetesebb és egyöntetűbb voltára mutathattunk reá. De a megfellebbezhetetlen döntést mégsem ezek a szempontok, hanem a különöskiépen legendái-is össze­tevők. a látományok történeti és szövei-'elemzö felülvizsgálata hozhatja csak meg. Ezeket röviden össze kell még hasonlítanunk. Az elöidejüség leljes lisz­tázása erre a kritikai műveletre vár. A Nagyobb Legenda egy, Hartvik és Ranzanus két-két láto­mányt ismer. De miután Ilartvik Géza-látománya szószerinti meg­ismétlése a Nagyobb Legendabélinek, formaszerint négy, ami pedig a lényegei illeti, tulajdonképen bárom látoniánvszózat áll előttünk. Ranzanus és Hartvik Szent István protomartirt szerepeltető máso­dik szózata t. i. lia szavaiban nem is, bár ebben a tekintetben is sok az egyezés, tartalomban teljesen egybevágó. Egyetlen minősít­hető különbség, hogy Ranzanus itt is idézi Szent Adalbert jövetelét, Hartvik pedig ezt már nem teheti, mert a második látomány nála a prágai püspök megérkezése utáni időre esik. Fontoskodó okos­kodás vezeti be. A protomartir csak azért szól a szülés előtt álló anyához ,,ut omnis ambigüitas tolleretur de medio", hogy Géza korábbi, a Nagyobb Legendából átvett látományát hitelesítse, holott erre Szent Adalbert ittlétének elismerése után nincsen belső szükség. Hartviknál az egymásutánból következő értékelés is egé­szen félszeg. A nagy művet megindító apának, mint tudjuk, egy bájos külsejű ifjú, az anyának, jóval később. Szent István vértanú jelenik meg. Ranzanusnál a két misztikus jelenet nemcsak logi­kusabban. de legendaszerűbben is alakul. A fejedelmi pár láto­mánya egyszerre, ugyanazon időben történik, s Hartvik gyanút­keltő rangsorozása helyett magától értődőbb szereposztásnak lehe­tünk szemtanúi. Gézát az isteni kegyelem, a Boldogasszony,145 115 A magyar hagyományban még az Egyházon belül is sokáig élt nb Géza ranzanusi értékelésének tudata1 , illetve a ranzanusi legenda vetülete. ti*

Next

/
Thumbnails
Contents