Századok – 1947
Tanulmányok - TÓTH ZOLTÁN: Szent István legrégibb életirata nyomán 23
64 TÓTH ZOLTÁN hangsúlyozásának végérvényes fokozata. Talán hihetjük tehát, hog\r nem volt megokolatlan, amiből kiindultunk, hogy t. i. ha némely történetírók a tényállást ugyanekkoriban másképen lát ják, úgy a köztudatból nem meríthettek, s eltérő állásfoglalásuk csakis gyakorlati tekintéllyel már nem bíró, de a kutatóvilágnak még rendelkezésére álló szövegekre támaszkodhatott. A késeiek közül Ranzanuson kívül Unrestet vehettük eme címen gyanúba, kihez Ottó herceg nevének ismerete kapcsán Láskai Ozsvát csatlakozott Érveink összefoglalása előtt e névnek jelentőségét le kell még mérnünk, mert bármennyire ismeretlen eredetű, mindenesetre kivehető adatfolt a gyérvilágítású félhomályban. S nyilván azért olyan pislákoló fényű, inert már a XV. század is évszázadok ködén keresztül látta. Hogy ismét folyamatot sejtet, hangsúlyoznunk kell, ha Pauler tekintélyével ütközünk is össze. Ö nem így vélekedett, de amit Ozsvátra nézve kicsinylő gánccsal említ, igazán csak a nagy történetíró tekintélye miatt kell megemlítenünk.. Szerinte hitszónoktól „históriai szabatosságot, szigorú kritikát, históriai állításainak érett meglatol'gatását nem várhat juk", — ami igaz lehet, de ebben az esetben tel jesen közömbös, sőt hely- és időszerűtlen ellenvetés, mert a XI. század legelejére annyira jellemző tulajdonnév felbukkanásának semmibevételét sehogyan sem okol ja meg. Ozsvátnak nem. volt szüksége históriai szabatosságra, kritikára vagy latolgatásra még kevésbbé; egyenesen szerencsénk, hogy sem ő, sem Unrest nem volt alakító elme. Egyszerűen lemásolták mindketten, mit egy, az elibük került formában, előttünk ismeretlen, de Ottó herceg nevét mindenesetre tartalmazó szövegben találtak. Unrest sorait Pauler, mintha nem is vette volna tekintetbe, szinte érthetetlen t. i., hogy az Ottó-név újabb feltűnése nem ejtette gondolkodóba.102 Karácsonyi pedig a vitába úgy látszik belefáradva nem erőltette a kései források kritikai áttekintését és meghiteltetését; nem hívta különösképen Bonfinit segítségül. Pedig Láskai Ozsvát és Unrest mellett ő az a bizonyos harmadik kronométer, mely az előbbi kettő egyöntetűen pontos járását igazolni hivatott s Kanzanus szövegét illetően is módfelett fontos felvilágosításokkal szolgál. íme ha Ozsvát és Unrest tudósításai mellé odatűzzük az ő megfelelő helyét is, a következő jellegzetes párhuzamosságok adódnak. 103 Pedig Láskai Ozsvát (ihletve Temesvári Pelbárt) mellett Unrestet is megemlíti. Sőt felsorolja mellettük Ranzanust is! Szerinte mindezek „Hartvikr'a utalnak (!?), a nélkül, hogy belőlük külön legendára következtetést lehetne vonni". A ltarh ik-legendáról. Századok, 1892. 285. 1. Ezek az észrevételek lulajdonképen teljes kritikai közönyt, sőt a legendáris problémák át nem gondolását bizonyítják. S közvetve azt is, hogy Mátyás Flórián és Karácsonyi megfigyelései alapjukban inkább ötletszerüek lehettek. Különben nem érthetnénk meg, hogy ennyire súlytalan megjegyzések berekeszthették útjukat l
