Századok – 1947
Ismertetések - I. Tóth Zoltán 351
ISMERTETÉSEK 351 („Froudhon • . • érige une cathédrale d'une vertigineuse élévation el . . . réussit à placer la clef de voûte: ...la Justice" 198) napjaink minden belső viszályoktól marcangolt nemzetköz.i szervezetének például szolgálhatna. Ugyancsak nagy történelmi mementót tár az olvasó elé Deér József, aki a németség önszemléletét veszi bonckés alá s meggyőzően mutatja be, német filozófusok és történészek egész sora hogyan készítette elő akaratlanul is a nemzeti szocializmus uralomra jutását (L'histoire en Allemagne et le nationalisme, 1946 : 259—300, >1947 :3—55). Ugyancsak igen érdekes a hitlerista történetírás reprezentatív műveinek elemzése: valóban hasznos volt mindezt — legalább elrettentő példaként —• a nyugati közvélemény elé tárni. De lássuk most, eme általános dunatáji kérdéseket tárgyaló cikkek után, az egyes országokra vonatkozó anyagot. A szerkesztőség e téren bölcs ökonómiával jár el: a magyar vonatkozásokat távolról sem halmozza, tehát nem igyekszik a folyóiratnak mindenáron „hungarocentrikus" színezetet adni. Ha meggondoljuk, hogy a Revue főbizományosa a párizsi Presses Universitaires s hogy sok külföldi még napjainkban sem igen akar különbséget tenni a mai magyar tudomány és a tegnapi közt, akkor e mérséklet még célszerűbbnek tűnik fel. Szinte azt mondhatnók: az egyensúly kedvéért még így is hasznos lenne a szláv vonatkozásokat jobban kidomborítani, részletesebben és gyakrabban tárgyalni. Persze ez igen nagy mértékben — garnitúra kérdése, hisz főleg az egyetemi nevelés hiányosságain múlik, h/jgy ma cseh. szlovák vagy délszláv területen sokkal kevesebb szakemberünk van, mint román viszonylatban. A magyar történelmi anyaggal kapcsolatban kissé feltűnő az európai szempontból is oly fontos középkor számunkra érthetetlen háttérbeszorítása. Macartney Dlugosz-tanulmánya elsősorban a lengyel történetírásra vonatkozik (1. alább). Még a mozgalmas és sokrétű XVI. századot is csupán gazdaságtörténeti szemszögből mutatja be Szabó István (Les grands domaines en Hongrie au début des temps modernes, 1947 : 167—192). Mindenesetre azonban e cikk nemcsak rendkívül alapos anyagismeretről tanúskodik, hanem széles európai távlatokról is: meggyőzően állítja be a magyarországi nagybirtokok termelő üzemmé való átalakulását, e folyamat minden fontos részletével együtt, Középkelet-Európa gazdaságtörténetébe. A XVI—XVIII század politikai történetével, de még inkább politikai földrajzával érintkezik Tóth Zoltán felette hasznos tanulmánya, amely végre megmagyarázza a külföld számára is a Partium keletkezését s Erdély nyugati határának ingadozásait (Biographie d'une frontière: La formation du ..Partium", 1946:79—102). Sajnáljuk, hogy a II. térkép felirata nemigen- felel meg az ábrázolt tájnak. A történeti Kelet-Magyarország egész területéhez aligha illik ez az elnevezés: „Le Partium". A tévedést még a III—V. térkép sem ellensúlyozza eléggé, pedig ezeken valóban csak a Partium látható. — A XVIII. századdal kapcsolatban kiemelkedő Kosárg Domokos tanulmánya a Zrínyi halála idején kialakult magyar-francia érintkezésekről (Français en Hongrie, 1664. 1946 : 29—05). Mivel ezek a francia vonatkozások kissé legendás hírben forogtak és sokak szemében döntő lökést adtak a későbbi szabadságmozgalmakhoz, nagyon szükséges volt erre a kritikai tisztázásra, ameiy roppant iárgyilagos, elegáns és könnyed „mise-au-point", körülbelül olyan a maga nemében, mint Emile Pilliasnak becses Rákóczi-tanulmánya. A második világháborúban elesett Pillias egyébként még most is tud posthumus üzenetet küldeni a Revue olvasóinak: kézirati hagyatékából került elő Rákóczi unokájáról, Josepha-Charlotte „Ragotzki"-ról írott szép tanulmánya (1947 : ,208—218). Szinte filológiai akribiáról tanúskodó adatközlésének minden sora mögött rejtett melankólia bujkál; mi sem illőbb az előkelő „marais"-i kolostor csöndjében fiatalon elhunyt hercegnő Sasfiók-szerű alakjához. Még egy francia szerzőt kell itt megemlítenünk: J. E. Choisyl, aki Genf és a magyar protestantizmus kapcsolatait tárgyalja (1947 : 219—224). Jó lett volna legalább jegyzetben utalni Olag Ferencnek éppen a Revue des Etudes Hongroises-bail megjelent Claparède-cikkére, valamint Dézsányi Bélának nemrég megjelent kitűnő kis könyvére („Magyarország és Svájc"), amelyet minél hamarább szeretnénk látni francia fordításban ... A XIX. századi anyagból Perényi József értékes adalékain kívül (Documents relatifs à l'inlervention armée russe de 1849 en Hongrie, 1940 :
