Századok – 1947
Ismertetések - Galla Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a vatikáni levéltárban. Ism.: Vanyó Tihamér 316
316 ISMERTETÉSEK 316 A pápai főesperesség viszont 1777-ig a győri egyházmegye tartozéka volt- Ezt Kcresztély Ágost, akkor gvöri püspök ,1698-ban vizitáltatta, a látogatás anyaga a győri püspöki levéltárban van. Az egyházmegye területén is volt néhány Esztergom alá tartozó „exempt" plébánia. Ezekben 1732-ben és 1754-ben az esztergomi érsekek végeztettek látogatást, jegyzőkönyveiket I'. két nelyen: az illető plébániák és az érsekség levéltárában találta meg. Külsövat és libái eredetileg a győri püspökséghez tartoztak, innét kerültek a szombathelyi egyházmegyébe, ahol 1758-ból való vizitációs anyaguk lek,szik. Az 1554-es vizitáció az egyházmegye törökmentes területén folyt le. Könyvének értékes utolsó fejezeteként P. még közli a hódoltsági andocsi jezsuita misszió főnökének, Horváth Jánosnak 1643-ból való és a misszió 16 plébániára kiierjedő működéséről szóló jelentését az Országos Levlétár jezsuita anyagából. Az egymásmellé helyezett jegyzökönyvek a lakonikus rövidségű legrégibbtől kezdve jól érzékeltetik, mint " bővülnek az egyházi vizitáció szempontjai az idők folyamán, hogy azután a végsőkben már elérjék azt a sémát, mely azóta is szinte változatlan. Mivel a vizitációk az egyházmegye különböző részéit érintik, s időben is egyesek elég távol állnak egymástól, adataik alapján nehéz és talán kockázatos is lett volna az egész egyházmegye kél évszázados egységes lejlödésrajzát megkísérelni. Ezért P. a forrásanyag elé bocsátott Bevezetésében legrészletesebben a legrégibb jegyzőkönyv kiértékelését végzi el, mely töredékes voltánál fogva erre leginkább szorul rá. Ugyancsak ezért csak ennek a jegyzőkönyvnek és az andocsi jelentésnek szövegét kíséri az irodalmat is bőven felhasználó tárgyi magyarázatokkal, gondos hely- és személynévi jegyzetekkel. Viszont a Bevezetés magas tárgyilagosságú, figyelmet lekötő előadásában arra törekszik, hogy a veszprémi állapotokat lehetőleg az országos összefüggésekben helyezze el. Ilyen kiadványokban ezt várja el a kiadótól a tudomány. így könnyíti meg a különböző szakemberek számára a jegyzőkönyvek bőséges anyagának kihasználását. P. munkája nélkülözhetetlen proemiúm lesz az egész egyházmegyét felölelő canonica visitatiókhoz, melyek Padányi Biró Márton püspök 1745—55 közötti látogatásával kezdődnek meg. Ezek szakszerű publikálására is elsősorban a szerző hivatott. Hogy erre a magyar történettudomány most már belátható időn belül számíthat, a szerző törhetetlen energiájának és munkakedvének garanciájaként említsük még meg, hogy műve már ki volt szedve, s közvetlenül a megjelenés előtt állott, amikor a háború vihara Veszprémet is elérte, az egyházmegyei nyomda leégett és a kiszedett anyag elpusztult, úgyhogy a könyvet — más nyomdában — újra kellett nyomatnia. A magyar könyv felettébb nehéz ielen történetéhez olvan adalék, melyet érdemes ^kiilön kiemelni! __ HERMANN EGYED (Szeged) GALLA FERENC: A PÜSPÖK JELÜLTEK KÁNONI KIVIZSGÁLÁSÁNAK JEGYZÖKÖNYVEI A VATIKÁNI LEVÉLTÁRBAN. Budapest é. n. 48 1. 8°. — (Különlenyomat a Levéltári Közlemények 1942—45. évfolyamából.) A főpapi székek betöltésének római ügymenetére s4 az ebből származott igen becses történeti forrásokra e folyóirat hasábjain már egy évtizeddel előbb föthAtuk a magyar tudós világ figyelmét (1936, 445—50; 1938. 87—89). A Congregatio Consistorialisnak a Vatikáni Levéltárban elhelyezett iratait csak kis mértékben használták töl a történetkutatók, az első rendszeres kutatást és közzétételt — Belgiumra vonatkozólag — Jadin La jos végezte el. A harmincas években magyar történészek is nekiláttak e munkának s a XIX. század elejéig tanulmányozták a kánoni pöröket. (V. ö. Pásztor Lajos: A Vatikáni Levéltár. Különlenyom, a Lev. Közi. 1942—45 .évf. 28. 1.) E sorok írójának a XVIII. század második felének magyarországi római és görög katolikus püspökeire és egyházmegyéire vonatkozó nagy okmányiára jegyzetelve várja a kiadási lehetőséget. A közzététel elsősége G. jelen tanulmányát illeti meg. Füzete két részből áll. Az elsőben a püspöki kinevezésekkel kapcsolatos tájékoztató eljárás kialakulásával foglalkozik. Majd ismerteti a vizsgálat módját, röviden meg-.
