Századok – 1947

Ismertetések - Stanislav; Jan: Odkryté mená slovenských miest a dedín. Ism.: Kniezsa István 291

» ISMERTETÉSEK 293 ségek csillannak meg elölle, megfeledkezik hangtani, helyesírási és szóképzési nehézségekről, merészen magyaráz és von le településtörténeti következtetéseket. Kihasználja, söt visszaél azzal a hallatlan formagazdagsággal, amelyet a szlávság óriási területének helynévanyaga szolgáltat és ha ez sem elég, íróasztala mellett névalakokat konstruál, amelyek néha (de nem mindig!) elméletileg lehetségesek ugyan, de valójában sehol sem találhatók. Mert a szláv nyelvekben sok mindenféle lő, képző van, sok mindenféle helynévtípus található, de „minden" azért még ott sem lehetséges. S. pedig sokszor túllépi a lehetőségeket. A fentiek igazolására hadd álljon itt néhány, a legutóbbi munkájából vett példa. A magyar Pozsony nevét (a német Pressburg со tót PrcSpurk névre most nem térek ki, a Bratislava név mesterséges hivatalom név) S. egy szláv Bozan szn.-ből magyarázza, mintha a magyarban b-ből bármikor is p fejlődhetett volna! Ha pedig feltételezi, hogy ezt a nevet a németek közvetítették a magyarságnak, fel kellene tenni, hogy Pozsonynak ez volt a német neve, de viszont tudjuk, hogy a IX. század óta PresUuvasburg<. Pressbury volt. A magyar neve. tehát csakis /'-vei kezdődő névből lehet fejtegetni, A Busán alakok kivétel nélkül mind német forrásokból származnak, azt pedig tudjuk, hogy a németek már a X—XI. században sem tudták a p-1 a 6-től megkülönböztetni. — Csallóköz nevét nem lehet semmiféle szláv Ca/-ou-ből magyarázni. A legrégibb adatoktol kezdve a legújabbakig a névben kettős -II- van, amit egyszerű /-bői megfejteni nem lehet. Van ugyan a magyarban bizonyos hajlam a mássalhangzók kettőzésére, ez azonban újabb jelenség, régen semmi nyoma. — Gyarak со tót D'orok, Nyitra m., névben a Györgynek egy származéka Gyurk rejlik. Hangtanilag is, képzés szempontjából is érthetetlen S. ötlete, hogy egy egyébként nem létező tót dirak-bó\ való. Egyrészt a tót di, de stb. szótágoknak а XV. század előtt sohasem felel meg a magyarban gy, planem kivétel nélkül mindig d (vö. a Revue des Etudes slaves et roumaines 1. füzetében írt cikkemet), másrészt -ak helynévképző a lóiban nincs. — Hind со Hyndice, Bars т., nem valami szláv chyn, chyna szóból való (mi volna a -d a név végén?), mert legrégibb adatai -m-re mutatnak (Hymd), és így a rendkívül gyakori Hím szn. rejlik benne. — AVípootót Kapince, Nyílra т., szerinte az óegyházi szlávban elölordufó kapisle 'bálvány' szóval azonos, pedig nyilván tudja, hogy ezt a sehol másutt elő nem forduló szót egyértelműen a bolgár-törökből magyarázzák. Mennyi feltevést kell itt megkockáztatni, hogy ezt az ötletet valószínűnek fogadhassuk el! — A nyitramegyei Köpösd со tót Képezd nevét most már nem igyekszik valami sehol nem létező szláv Kap- szn. tőből magyarázni, m'int régebben (NN. 1, 142. olt a sárosmegyei Kupi со tót Kapusaiig nevet is ebből magyarázta holott világosan a magyar kapu, ómagyar Кару szóból való, a tót név jelentése: 'Kapu lakói'), ' hanem — egész szokatlanul —> magyarból származtatja. Sajnos, ezt sem fogadhatjuk el. A régiségben mindig Kupusd alakban előforduló név semmiesetre sem eredhet a kapu szóból. — A csallóközi és bodrogközi Karcsa helyneveket nem lehet a szláv krak 'bokor' szóból származtatni, mert abból Karácsa volna várható. A legrégibb Korcsa változat is ellene szól. Egy török eredetű Karcsa szn. (Pais: Mny. XVIII, 31) mindenesetre sokkal valószínűbb. Az egyik Karcsa Mffroc (és nem Morúc, mint S. írja) előneve Móroc (latin Mauritius és nein szláv Moravec) nevű tulajdonosától való. — Köröskény со tót Kereskyn, Nyitra т., semniiesetre sem származhatik egy szláv krehkg melléknévből, mert abból feltétlenül Krscane, magyarul Kerecsény alakult volna. A népnévképző -éne. -jane előtt а к okvetlenül c-vé vált volna- Az egész szláv névanyagban nem találtam egyetlenegy -капе alakot sem. A nevet a szlávból megfejteni nem lehet. — Negyed (1113: Niget I névnek semmi köze sem lehel a feltételezett szláv Ne-déd szn.-hez, mert a magyar gy nem eredhet a tót d-ből. E név a négy származéka. — A csallóközi Olgya név a középkorban mindig /- nélkül, Ougya alakban fordul elő, azért a feltételezett ótót 1 dza 'könnyítés, szabadság' szóval nem vethető egybe. — A Rákos hn. és víznevek — szinte röstelkedve írom le — a magyar rák s-képzős származékai és nem egy különben ismeretlen szláv Rákos szn.-ből valók. — Eperjes со tót Presov névnél nem lehet kételkedni magyar eredetében, egy ómagyar Epurées alakból igenis szabályosan l'res-m> fejlődbe-