Századok – 1947

Ismertetések - Bertalan Vilmos 246

246 ISMERTETÉSEK a főurak rendelkezésére állított zsöldosseregek vezetésével, megszerzésével. Pl. Toldi Miklós, Hunyadi János, Kinizsi Pál. A jobbágy sorsa viszont a fokozódó kizsákmányolás révén, ami a feudális rendszer kifejlődésével párhuzamosan haladt, egyre romlott és amikor a XIV. század közepén a pestis következtében a munkáskézhiány érezhetővé vált, még súlyosabb lett és ez magyarázza meg a huszitizmus mozgalmának visszhangját a magyar jobbágyság körében. Az 1130. évi felvidéki és az 1437-es erdélyi parasztlázadások így függnek össze a huszitizmussal. A jobbágysággal szemben az egymással egyébként érdekellentétben álló nemesi réteg egységes magatartást tanúsít. A Mátyás-korabeli társadalom leírása polémiával kezdődik. Szerző visszautasítja azt a felfogást, hogy Mátyás kora a megalakuló nemzeti állami szervezet kora volna, mert szerinte nemzetről csak akkor lehet beszélni, ha a parasztság is résztvehet valaifiilyen módon az . állam ügyeinek intézésében, ez pedig Mátyás idején nem áll. Egyébként is a feudalizmus gazdasági formái továbbra is élnek. A humanisztikus nemzeti törekvések csak erősen polgárosodott területekén gyökerezhetnek mély rétegekben. Ilyen helyeken vezetnek el a felvilágosodáshoz és a polgári nemzetállam kialakulásához. Minderről L. állítása szerint Mátyás idején Magyarországon szó sein lehetett. A lassan felemelkedő Hunyadi-család familiárisai nagy tömegénél és hatalmas birtokainál fogva nemcsak a köznemesség, hanem a vele szemben álló oligarchia hatalmát és birtokait is elnyeléssel kezdte fenyegetni. Különösen akkor, amikor Hunyadi János külön sereget tudott szervezni. Ezeknek azl erőknek birtokában jutott trónra Mátyás, aki központi államrendszerének kiépítésében a nem létező polgári réteg helyett a köznemességre és az alsó papságra támaszkodott. Ekkor foglalja el először a köznemesség azt a helyet, amit nyugaton a polgárság foglalt el. A köznemesség és a nemesi vármegye szervezetének megerősítésével igyekezett kiegyenlíteni Mátyás a főurak erejét, zsoldosseregével, amelyet szintén köznemesek vezettek, a iőúri fegyveres erőt Mátyás államszervezete tehát, bár külső formáiban hasonlított a nyugatihoz, lényegéhen eltéri attól. Amiül a lovagság eszméi nem hatoltak át a nemesség széles rétegein, a sajátos magyar hűbéri fejlődés következtében, mert a fő- és köznemesseg egymástól teljesen különálló életformák közi élt, a polgárság hiánya viszont megakadályozta a humanizmus szélesebbkörű elterjedését és az ú. 11. nemzeti eszmények kifejlődését. A jobbágyság helyzete Mátyás idején nem javult ugyan, viszont minden •erős központi hatalom az ország rendjét igyekszik fenntartani. Ennek érdekében Mátyás is iparkodott a fennálló viszonyokat állandósítani, hogy jobbágylázadás ne törjön ki, viszont törvényeiben mégis állandó az ingadozás a jobbágykérdés terén. Ez ellene szól a Mátyás jobbágyvédő. voltáról szóló feltevésnek. Az 1480. évi törvényben biztosított szabad költözés csak a gazdag jobbágynak vált javára, mert a szegény nem tudta megfizetni a föld'bért. A mezővárosi fejlődés előmozdítása szintén osak a jobbágylakosság egv töredékének sorsán javított. Mátyás uralmának fontos eredménye volt a Köznemesség megerősítése az Aranybulla óla egyre jobban elenyésző jogaiban. Hozzájárult a nemesi megye jogrendjének kiépítéséhez és lehetőséget nyújtott arra, hogy ez a testület elérje későbbi jelentőségét. Kijátszotta egymással - szemben a feudális uralkodó rétegnek két szembenálló csoportját, a fő- és köznemességet. A feudális oligarchia bizonyosfokú felbontása révén, hatalmi erőinek hátlérbeszorítása által a kisebb birtokosság ismét elnyerhette ú. n. függetlenségét. A polgárság azonban továbbra sem fejlődhetett, mert Magyarország nem esett sem a levante-kereskedelem, sem pedig a XV. század második fele óla egyre növekvő külső tengeri kereskedelem útvonalrába. A feudalizmus pedig nem alkalmas belső piacok teremtésére. Mátyás nyugati tervei és hódításai konjunkturális lehetőséget jelentettek a polgárság számára, de ez csak néhány magyar városnak vált javára és nem az egész polgárságéra. A Jagelló-korban a Mátyás alatt megerősödött köznemesség egyik fele. a jómódúaké, szemben áll a főnemességgel. Mind a főnemesség, mind a jómódú középnemesség ugyanis egyformán a hatalomra tör, de a köznemesség anyagilag gyengébb volta miatt hátrább áll. A kisbirtokos vagy jobbágytelkes