Századok – 1947

Tudományos vita - ILA BÁLINT: Megjegyzések a családnévminősítés módszertanához 229

MEGJEGYZÉSEK A CSALÁDNÉVMINŐSÍTÉS MÓDSZERTANÁHOZ Kniezsa fenti észrevételeiből, tulajdonképen csak a családnévminősítésekre vonatkozó rész irandó teljes egészében szerző számlájára, éppen ezért az alábbiakban ezz^l kívánok elsősorban foglah kőzni. Valóban, itt állottam leginkább nyelvészsegítség nélkül és Kniezsának is ebben a részben volt a legkisebb szerepe, mert bár megkapta összes újkori névsoraimat, azokat minősítette is, de akkor még csak 8—10 évenként voltak a helységekre a

névsorok kijegyezve. Közlésre összeállított névanyagomat s annak minősítését ő már nem 4látta, így azért — ami különben csak természetes —> nem lehet felelős.1

Minthogy pedig névminősítési elveimet sem ismerheti — hiszen azok a sajtó alatt levő első kötetben jelennek majd meg — erre vonatkozólag szeretnék az alábbiakban — megjegyzéseivel kapcsolatban -— tájékoztatást nyújtani. Kniezsa azt állítja, hogy én — „legegyénibb kezdeményezéssel'' s a nyelvi és történeti szempontok „összezavarásával" >—, „ha egy magyar név kétségtelenül tót faluban rendszeresen előfordul, a nevet nem magyarnak, hanem tótnak" minősítettem, „így tehát számtalanszor előfordulj hogy ugyanaz a név magyar faluban magyarnak, tótban tótnak, vegyes lakosságú helyen pedig bizonytalannak van feltüntetve". E megállapítását Csapodi egyik munkájáról írt bírálatommal támasztja alá és a Balázs családnevet hozza fel példának munkám második kötetéből. Meg kell állapítanom, hogy e 1 A családnevek nyelvi csoportjainak összeállításánál felhasználtam elsősorban Szabó: Ugocsa megyéjében található példákat s tanulságokat, Kniezsa kézirat gyanánt kidolgozott és a sorozat munkatársainak rendelkezésére adott munkáját a magyar, szláv stb. családnevek képzéséről, a Kniezsa által végzett elsőfokú minősítéseket, végül, de nem utolsó sorban hatalmas és igen sokoldalú forrásanyagomból e tekintetben levont következtetéseket és történeti eredményeket. Rendkívül fáradságos munkával hasonlítgattam össze a legkülönbözőbb források: dézsmajegyzékek, urbáriumok, kincstári összeírások, dicajegyzékek, vlachadó-lajstroinok, osztálylevelek, zálogoslevelek, porcióadójegyzékek stb. sok-sok ezer névsorát, hogy ezekből a századokkal korábban készült, a legkülönbözőbb nemzetiségű, foglalkozású és műveltségű személyek által összeállított. írt vagy másolt, éppen ezért a modern kutató részére ezer következetlenséget és nehézséget rejtő névsorokból mennél tökéletesebben megközelíthessem a kitűzött célt: a történeti igazságot. Ha végső fokon nem is revideálta nyelvész családnévi minősítéseimet, sőt, ha nyelvészszakértő hiányában nem egyszer — mint történész — kénytelen voltam az igazság kiderítése érdekében a nyelvészeti szempont mellett a történeti nézőpontoknak adni az előnyt s ha végül e miatt esetleg több név került nyelvészetileg meg nem engedhető kategóriába, meg vagyok róla győződve, hogy a sajtó alatt levő első kötetem eredményei e részben mint történetkutatót nem marasztalnak el.