Századok – 1947
Beszámolók - PERÉNYI JÓZSEF. A török történetírás 192
A TÖRÖK" TÖRTÉNETÍRÁS 201 kozólag, de csak ötletszereűn. Ezt a nagy adathalmazt majdan csak komoly szakszerűség fogja tudni értékesíteni. Kedvenc témája a törököknek Piri Re-is (1468—1554) admirális működése. Ez az érdemes tengerész annakidején írásba foglalta korának egész hajózási tudományát és geográfiai ismereteit. Két világtérképet is rajzolt, melyeken már Amerika is szerepelt. Első térképe 1513-ból való; ez azért nevezetes, mert Kolumbusz zsákmányolt térképe alapján tünteti fel Amerikát. Bizonyság Piri Reis írása az akkori török hajózás magas színvonalára nézve is.24 Sok mondanivaló ezen kívül a török történetírásról már nem igen van, mert az Oszmán birodalom történetének következő századairól török szerző tollából komoly nagy munka nem jelent meg. A török forradalom történetét akarta megírni Hikmet Bayur.25 Az idáig megjelent első kötet az 1878—1910 évek történetét adja annales formában, kezdetlegesen csoportosítva az eseményeket. Önálló kutatás nyomai nem igen fedezhetők fel benne. Megemlíthető még Afet Inan kisasszonynak, a Török Történelmi Társaság alelnöknőjének gazdaságtörténeti munkája is.2 6 Ez török előmunkálatok híján európai feldolgozások alapján készült s így tulajdonképen nem más, mint ismert adatok összefoglalása. Jelentősége mégis van, mert ösztönzést nyújthat gazdaságtörténelmi kutatásra. Történeti segédtudományokról Törökországban nem igen beszélhetünk. Még az idegen nyelveken megjelent ,,e fajta ruupkák létezéséről sem igen tudnak. A szükséget e tekintetben is érzik, de képzett emberek híján a munka nagyon lassan halad. Megjelent egy időátszámítási táblázat, afféle oklevéltani naptár; ez azonban csak fordítása az egyik Nyugaton használatos török kronológiának.2 7 Jelentősége mégis nagy, mert a török történészek számára drága nyugati táblázatokra most már nincs szükség. Felsorolhatnánk még néhány helytörténeti munkát, mivel azonban semmi újat pem nyújtanak, és legtöbbször amatőrírások,2 8 eltekintünk ettől. Meg kell még említenünk Evliya Çelebinek több európai nyelvre lefordított munkáját, a XVII. század egyik legfontosabb forrását. Mintegy két évtizeddel ezelőtt latinbetűs átírásban kiadták a nyolc kötetre tervezett forrás 7—8. kötetét, mely már megközelíti az európai forráskiadványok szinvonalát.20 Reméljük, hogy idővel az első hat kötet is megjelenik. Tudni kell a Török Történelmi Társaság folyóiratáról, a Belleten rői is, mely szép kiállításban sokszor igen érdekes tanulmányokat közöl. Kívánatos lenne, ha e publikációk legalább is a jelenlegi színvonalon folytatódnának. 24 Afet: Bir türk amirali. (Egy törö'k admirális.) Belleten I. к. 1937. Sadi Selon: Piri Reisin simali Amerika liaritasi telifi. (Piri Reis: Észak-Amerika térképe.) Belleten I. к. 1937. 25 Türk Inkilabi Tarihi. I. k. 1940. Istanbul. 26 Apercu général sur l'histoire économique de l'Empire turc-otoman. 1941. Istanbul. 27 Resit Unat: Hicri tarihleri miladi taribe eevirme kilavuzu, 1910. Ankara. 28 T. Mumtaz Yamar: Kaslamonu tarilui. 1945. Istanbul. Basri Konyar: Diyarbakir tarihi. 1936. Ankara. Nureddin Ardic: Ankara iizerinde tetkikler. Ülkü. XII. k. stb. Mb.
