Századok – 1947
Beszámolók - PERÉNYI JÓZSEF. A török történetírás 192
A TÖRÖK" TÖRTÉNETÍRÁS 197 volt, e így a képzelet a törököket a világ első kultúraalkotó népei •sorába emelte, hisz a hettitákat egyszerűen töröknek tekintették minden bizonyíték nélkül. Ez az azonossági gondolat egyre terjedt és lassanként mindenki történeti valóságnak hitte. „Nagy államokat alapító őseinknek nagy és elterjedt kultúrája volt. Ezt kutatni, megvizsgálni, a törököknek és a világnak tudtára hozni kötelességünk, — mondotta Atatürk."1 1 Ennek a kötelességnek a török történetírás a következő megállapításokkal tett eleget: „A török gyermek, őseit megismervén, még nagyobb dolgok véghezviteléhez merít erőt. A közelmúltban történt bevándorlás tudatával a hazát igazán nem lehet birtokolni. Ez a gondolat (az t. i. hogy törökök az oszmánliak előtt nem éltek Kis-Ázsiában) történetileg, tudományosan téves. A rövidfejű török faj Anatóliában az' első államot alapító nép. Ennek a fajnak a kultúrbölosője az első időkben a kedvező éghajlatú Közép-Ázsiában volt. E klima a természeti feltételek megváltozása következében módosult." „Ez a kő pattintását feltaláló, a földművelésig eljutó és a fémek felhasználását felfedező néptömeg kénytelen volt kivándorolni. Közép-Ázsiából keletre, délre, és aKáspi-tó északi és déli partja mentén nyugatra terjeszkedett. Ahová mentek, ott letelepedtek és kultúrájukat elterjesztették. Néhol őslakók lettek, másutt az őslakó fajjal keveredtek. Az Európában élő faj hosszúfejű volt. Az iraki, anatóliai, egyiptomi és égei-tengeri kultúrák első alapítói a kisázsiai rövidfejű faj képviselői voltak. Mi törökök ezek fiai vagyunk.'"2 Afetlnan ezen összefoglalása körülbelül ki is meríti a török őstörténetről vallott nézeteket. Bizonyítékait az első török történeti kongresszuson tartott előadásában sorolja fel.1 '1 Ezek a bizonyítékok azonban nagyon gyenge lábon állnak. Azt mondja: a neolit korban mind Európában, mind Ázsiában egy rövidfejű faj jelenik meg, mely magasabb civilizációt teremt. Mivel a törökök is rövidfejűek, nyilván azonosság áll fenn a kettő között. Nem riadt vissza Afet Inan attól sem, hogy kezdetleges nyelvészkedéssel az árja (Arier) fajt is török eredetűnek jelentse ki.14 Egyesek még tovább mentek. A babilóniaiakat és asszírokat, sőt az egyiptomiak kultúrahordozó felső rétegét is töröknek nyilvánították. Ezzel nem kevesebbet akartak mondani, mint azt, hogy az európai kultúra megalapítói, és első fejlesztői törökök voltak. Ezek a nézetek az iskolakönyvek útján hamarosan elterjedtek a török közvéleményben, úgyhogy ma a török nép nagy része esküszik ezekre, mint szent igazságokra. A külföldi tudósok vagy nem tartották érdemesnek ezekkel az állításokkal foglalkozni, vagy kíméletességből nem kívántak velük vitatkozni. Ügy vélték, hogy amikor az első szakképzett török történész generáció ifelnevelődik és munkához fog, úgyis szétfoszlanak ezek a laikus elméletek. S csakugyan a külföldön tanult, magasabb műveltséggel rendelkező törökök ma mär mosolyognak ezeken a kezdeti túlzásokon. Maguk is vallják, hogy a romantikus képzelgések kora lejárt, hogy 11 Id. m. 15 Id. m. 15 Tarihten evvel ve tarih fecrinde. (Történelem előtt és a történelem hajnalán.) Birinc.i Türk Tarih Kongresi c. kötet 18—41. II.
