Századok – 1947
Beszámolók - BARTA ISTVÁN: Az osztrák történetírás a második világháború után 178
190 ВАНТА ISTvAf." sére is, egészen az első világháborút követő inflációig. A könyv mellékletei szemléletessé teszik az előadást. Az Institut régi hagyományainak szellemét képviseli az intézeti kiadványok sorában Heinrich Fichtenau könyve.12 A fiatal tudós munkája az írástörténet módszereinek formai alkalmazásán messze túlmenően világítja meg a mindenkori ember kifejeződését a különböző korok írásaiban. Az írást, jóval többre értékeli, mint azok. akik csak technikai eszköznek tekintik és fejlődésére a célszerűségben keresnek magyarázatot. Szerinte az írás változásai mögött a különböző korokban az emberi lélek változásai állanak s így az írás mindig a kor lelkületét tükrözi vissza. Ez a szellemtörténeti magyarázat meglehetősen ellentétben álj Hajnal István ismeretes, racionálisabb s így valószerűbb elméletével; Hajnal munkáit egyébként a szerző ismeri s megállapításaikra ismételten kitér. Mégis jelentős gazdagodása F. könyve az íráetörténeti irodalomnak, nemcsak azért, mert az alapjában élettelen tudományágat bekapcsolja az emberi fejlődésbe ós ezáltal élettel tölti meg, hanem a vizsgálataiban alkalmazott számos módszertani újítás miatt is. Ugyancsak az Institut kiadványa Carl Plank könyve a pitteni grófság településtörténetéről.13 A nagy tudományos apparátussal készült munka érinti az osztrák-magyar határ történeti problémáit is és így a magyar kutatók érdeklődésére is számot tarthat. A nyugodalmasabb idők legjobb német munkáira emlékeztet alaposságával és tudományos apparátusával az Institut kiadványainak sorában Hanns Leo Mikoletzky munkája II. Henrik császár egyházpolitikájáról.14 Az utolsó szász császár, akit az egyház, sógorához, a.z első magyar királyhoz hasonlóan, a szentek sorába emelt, nem volt könnyű probléma a történetírás számára s egyéniségének ellentmondó vonásai következtében a történetírók részéről eléggé ellentétes megítélésben részesült. M. a gazdag irodalom ellentmondó feltevéseit mellőzve a nehezebb részletkérdésekben a forrásokhoz fordul vissza s így sikerül Henrik portréját az eddiginél jóval határozottabb vonásokkal megrajzolni. Ehhez szerencsés módon Henrik tevékenységének azt a területét választja ki, amelyen a legtöbbet alkotott: egyházpolitikáját. Henrik már mint bajor herceg eredményes reformmunkát végzett a mélyponton lévő bajor egyházi élet megjavítása érdekében, mint német király még fokozattabban fáradozott az egyház megerősítésén, nemcsak keresztényi buzgalomból, hanem mert hatalma tán^aszát látta benne az ellene berzenkedő világi erőkkel szemben. A püspökségeket kivonta a világiak befolyása alól és az uralkodói hatalom alá rendelte, a kolostorok reformjáért és a szerzetesi. élet megtisztításáért pedig olyan buzgalommal szállt harcba, hogy a történetírás „koronás szerzetesinek (Mönch auf dem Thron) nevezte el. (') német területen a cluny-i reformmozgalom úttörője. 1014-től német-római császái-, s ebben a minőségében III. Ottó terveinek reálisabb továbbfolytatójaként a felemelkedő pápai hatalom kép-Mensch und Schrift im Mittelalter. Wien. Universum-Verl. 1946. Vll + 239 I. l(i tábla. . 13 Plank. Karl: Siedlungs- und Besitzeesciehte der Grafschaft Pillen. I. Teil. Wien, Universum-Verl. 1916. 145 1. + 2 tábla. 14 Kaiser Heinrich II. und die Kirche Wien. Universum-Verl. 1940. XII -f- 92 1.. 2 tábla.
