Századok – 1947
Beszámolók - BARTA ISTVÁN: Az osztrák történetírás a második világháború után 178
AZ OSZTRÁK TÖRTÉNETÍRÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ I TÁN 183 osztrák államiság' területi és történeti alapjait mutatja meg. A politikai és népi kibontakozás első századairól Otto Frass rajzol vázlatos, de plasztikus és hatásos képet (Die Zeit der Babenberger). Az általa felvázolt alapokra épül fel Erhard Dzimirsky ábrázolása (Das Spätmittelalter) arról a korról, amelyben meglazul az osztrák fejlődés kapcsolata a széthulló német birodalommal s a tartományok nemcsak politikailag, hanem egyházilag, társadalmilag és gazdaságilag is megindulnak az álammá válás útján. A Habsburgok politikája, ebben a korszakban mindinkább osztrák politika lesz, amelynek súlypontja a duuai tájon van s a birodalommal szemben a korábbi függés helyett irányító, kezdeményező helyzetbe kerül. A következő másfél évszázad történetét Franz Thaller foglalja össze (Glaubensstreit und Türkennot). Ekkor alakul lei a vallásilag egységes, katolikus jellegű Ausztria, amelynek barokk kultúrája jellegzetesen osztrák s amely a török hatalommal szemben való helytállásával is megmutatja, hogy j sajátos, az összuémetségétől különböző politikai rendeltetése van a délkeleteurópai tájon. A hatalma és tekintélye tetőpontján álló Ausztriát Anion Adalbert Klein mutatja be (Das Heldenzeitalter), a reá következő, katonai sikerekben kevésbbé, de békés alkotásokban annál gazdagabb korszakot pedig Otto Frdss. (Maria Theresia und ihre Söhne). Mária Terézia és II. József évtizedei alatt a Habsburg-tartomáuyok erős központosított állammá kovácsolódtak össze, a napoleoni háborúk megrázkódtatásai pedig a német-római császári cím megszűnése és az osztrák császárság megalakulása által teljesen névlegessé tették azt a politikai kapcsolatot, amely Auszria népét a németséghez fűzte. A hanyatlás útját, amelyen az osztrák császárság megindult azáltal, hogy a korszak két nagy áramlatától, a nacionalizmustól és a liberalizmustól elzárkózott, Ferdinand Tremél munkája mutatja be ,a Kaisertum Österreich e. füzetben. A nemzetiségi kérdés jelentőségének félreismerése és a belőle adódó problémák megoldásának halogatása, a társadalmi fejlődés követelte társadalmi reformok el mellőzése, politikai vonalon pedig a Németországhoz való közeledés és a német nagyhatalmi politika kiszolgálása végül is az első világháborúhoz, majd a Habsburg-monarchia felbomlásához vezetett. Az összeomlással együtt semmivé vált az osztrák nagyhatalom eszméje is és az osztrák államiság új, szerényebb, de eredményesebbnek ígérkező fejlődés előtt állott. Az első osztrák köztársaság kétévtizedes történetét tartalmazó füzet ugyancsak Ferdinand Tremel munkája. (Die erste Republik 1918—1938.) Alig tér el a fenti sorozat alapelveitől Gottfried Franz Litschauer egykötetes osztrák története.3 A munka terjedelme alig nagyobb, mint egy igényesebb középiskolai tankönyvvé, a mellett jól tagolt, előadása kiterjed a politikai és az ú. n. művelődéstörténet egész területére, így nyilván szívesen használt kézikönyv lesz azok számára, akik nagyobb szellemi megerőltetés nélkül akarják megismerni az enyhén átértékelt osztrák történelmet, A tárgyilagos és alapjában konzervatív előadás során a szerző sűrűn talál alkalmat arra, hogy rámutasson az osztrák történeti fejlődés töretlen egységére s benne az osztrák nemzeti jelleg és uépi karakter állandóságára. Az osztrák állameszme lényegét és az évszázadok fölött átívelő összekötő erőt az osztrák nép ..középeurópai küldetésében" látja. 3 Kleine österreichische Geschichte, Wien 104(>. Obelisk-Ausg. 400 1.
