Századok – 1947

Tanulmányok - ALFÖLDI ANDRÁS: A Duna és Rajna régiójának közös problémái a római korban 7

ALFÖLDI ANDRÁS amely szerint a dunai országokba tört Volcae Tectosages visszamentek régi hazájukba. Mi tovább mehetünk: visszamentek, s onnan továbbmentek a Britanniába vándorló népáradattal. Ezért tűnik ott fel fémművességük s ezért a visszaesés a Dunánál. A Kárpátmedencében maradó s az itteni illyr őslakossággal mindjobban összekeveredő keltaság meglehetősen kikapcsolódik a nyugati keltaság kulturális és gazdasági vérkeringéséből és a dunabalkáni térség hellenisztikus és itáliai színezetű civilizációjához asszimilálódik. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy pénze a makedón Philippeus s ennek utánzatai, melyeket Kr. e. 100 körül már maguk készítenek itt maguknak a thrnk, illyr és kelta népek. Még a nem sokkal ezután Csehországból bevándorló bójok is feladják régebbi aranyvalutájukat s evvel együtt franciaországi rokonaikkal kiépült kereskedelmi nexusaikat és áttérnek a philipeusok ezüst értékmérőjére, alkalmazkodva a mai Ausztria s a középdunai térség gazdasági berendezkedéséhez. És mégis megérkeznek erre a nagy folyam völgyében a galliai kultúrvívmányok és hatások: a piros és fehér festésű vízszintes zónákkal díszített, pompás kivitelű nagy urnák, melyeket egyre nagyobb, számban találnak régészeink s amelyek tökéletesen megegyeznek a bibrac.tei s egyéb galliai analógiákkal. Velük jönnek a kanálalakú ezüstfibulák a Rajnától s thrák felírású — sejthetőleg dák '— pénzeken nyugati kelta pénzveretek részleteit utánozzák nálunk. Viszont a Budapest körül lakó eraviszkusok pénzveretei eljutottak Galliába is. De с néhány futólagos és a sok közül kiragadott példa csak azt mutatja meg,, hogy a két nagy folyam egymást majdnem keresztező, hatalmas barázdája közvetített kölcsönhatásokat, de igazi szerves összeköttetés nem alakulhatott ki közöttük a római foglalás előtt. Azt, hogy a Rajnához hogyan s mikor jutott Róma, mindenki tudja s azt is felesleges volna most részletezni, hogy hogyan kezdte а Кг. е. II. században egyrészt a bekebelezett Makedóivia. másrészt líszak-Itália felől a Duna felé való terjeszkedését, részben az itteni harcias és vad népek rabló-port vázasainak megfékezésére s részben gazdasági penetrációval előzve meg a birtokbavételt. De a polgárháborúk befelé fordították a monarchia, megszülésével vajúdó nagy respublikát s így szabadon tombolhatott a bójok és a dákok keserves és egyre kiújuló küzdelme e termékeny országokért. Egyikük sem respektálta a Duna választófalát s vígan hódított a túlparton, míg tehette, — úgy, amint a dákok terjeszkedésének véget vetni szándékozó Caesar sem akart megállni a Dunánál. ha meg nem akadályozta volna már összegyűjtött serege harcbavetését a halál. Utána hamarosan eléri a birodalom északon végleges határait: a Duna és a Rajna, most már szerves egységbe kapcsolva egymással, választóárkokká lesznek a keleli, illetve északi partjukon rekedt népek hatalmas tömegeivel szemben, aminek legfontosabb következményét talán a fizika és geometria nyelvén tudjuk legegyszerűbben érzékeltetni. Az egyik folyam függőleges, л másik