Századok – 1947

Beszámolók - DEÉR JÓZSEF: A német nemzetiszocialista történetírás 152

BES ZÁMOLÓK I A NÉMET NEMZETISZOCIALISTA TÖRTÉNETÍRÁS Hatalomátvétel a históriában. Bár a nemzetiszocializmus ura lomra jutását a tudományos élet, területén nem követték azonnali, és mélyreható rendszabályok, az előjelek libben a tekintetben is baljóslatúak voltak. Friedrich Meiuecke, a legtekintélyesebb német történetíró, aki munkásságát éppen a világpolgáreág és a nacionalizmus, az erkölcs-és az államrezun viszonyának szentelte, pontosan tudta, hogy a tudomány a hatalom részéről mire számíthat: „a historizmus most áll nálunk legsúlyosabb megpróbáltatása előtt'". De ebben a nehéz helyzetben is vállalta a kötelességet, hogy a „történeti gondolkodás értékeit s a történeti tudományok eddigi alapjait egy más beállítottságú szellemi áramlat, mondhatjuk, egy általános forradalom közepette is" megvédje s ha lehet még elmélyítse.1 Ezért a Historische Zeitschrift-et.. a német történetírás vezető orgánumát, melyet még 1894-ben az alapító Sybel-lel kezdett szerkeszteni, továbbra is úgy irányította, mintha a nemzetiszocializmus csupán egy vélemény lenne a sok közül, mintha a szellem és a tudomány szabadságának planétái 1933 után is változatlan fénnyel ragyogtak volna a német égbolton. Az öreg történetíró nem vett tudomást a hatalom új urainak a históriával szemben támasztott igényeiről s a reábízott folyóirattól távoltartott minden hivatalos politikai és világnézeti befolyást. Egy alkalommal világosan meg is mondotta, hogy a Historische Zeitschrift nem arra való, hogy politikai hitvallást tegyen, vagy ilyent elfogadjon, s ha oly szokatlan helyzetben, mint a mai, számot is kell adnia a politikai változásnak a történeti gondolkodásra gyakorolt hatásáról, ezt tudományos szabadságának fenntartásával teszi.2 Óvatosan fogalmazott, de éles, boncoló elmével megírt ismertetéseiben egymásután szállott szembe a fajelméletnek és a mithikus nemzeti öntudatnak a történeti irodalomban is jelentkezni kezdő korszerű vívmányaival. Mint szerkesztő sem pályázott az új rendszer elismerésére: közölte Huizinga egy tanulmányát, amiért hivatalos figyelmeztetésben részesült, jpert a holland történetíró a leydeni egyetem rektori székéből kedvezőtlenül nyilatkozott a nemzetiszocializmusról;" helyet adott egy dolgozatnak, mely a nemzetiszocialisták álfal amúgy is elítélt kultúrhistória módezerét tár-1 Karl Heussi. Krisis des Historismus (1932) r művének ismertetése: Historisehe Zeitschrift 149 (1934) 303 к. A következőkben rövidítve: HZ: ! Ismertetése Rudolf Sta(telmann tanulmányáról. Das Geschichtliche Selbstbexsusstsein der Nation (Tübingen 1034) H Z.' 149 (1934V 555 1. s H. Z. 148 (1933) 228 1