Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
I 14K BAKÁCS ISTVÁN egyesület ülésjegyzőkönyveit megkapta, felszólította az egyesületet, hogy a burgonyatermesztés, valamint a kőszén felhasználásának kérdésével ne foglalkozzék, minthogy „más tartományokban1 , ilyen tárgyú munkák már lti is nyomatják." így történt azután, hogy a burgonyatermesztés népszerűsítésére Magyarország területén csupán egyetlen munka jelent meg: a luxemburgi származású La Langue varasdi orvosnak horvát nyelven 1779-ben megjelent műve. A selyemtenyésztést illetőleg már sokkal kedvezőbb volt a helyzet. A már említett Lippay Jánosnak 1664-ben Nagyszombatban megjelent „Posoni kert" c. miftikájában is említés történik az eperfáról, mint kerti fáról, de az első magyarnyelvű selyemtenyésztési munka csak 1754-ben jelent meg, Nagyszebenben.1 " Sollen g h i Károlynak, az első magyar selyemtenyésztési felügyelőnek munkája magyarul 1769-ben Szlavóniában, 1770-ben pedig egyidejűleg Debrecenben és Pozsonyban jelenik meg, majd németül 1771-ben Sopronban, végül 1782-ben szlovákul Pozsonyban. A selyemtenyésztésről megemlékezik egyébként Variier Jakab nak, a francia Vergiliusnak Praedium rusticum e. munkája is, amelyet eredeti latin nyelven 1772-ben Nagyszombatban adnak ki. E verses munkát 1779-ben Erdélyben Miháltz István, Magyarországon pedig Baráti Szabó Dávid fordította le. Mitterpacher nagy munkájában csak röviden, mindössze hat lapnyi terjedelemben foglalkozik a selyemtenyésztéssel, az 1780-ban megjelent nemzeti iskolai tankönyv azonban már terjedelméhez képest részletesebben foglalkozik e kérdéssel. Magyar szerzőtől az első magyarnyelvű munka Eperjesen 1783-ban jeleftik meg, Pul&zky Károlyunk a szász-kóburg-góthai hercegi uradalom kormányzójának tollából. Az olasz származású tíalhtrali János selyemtenyésztési igazgató az erdélyi szászok részére írja 1785-ben megjelent munkáját. A következő évben Pesten jelenik meg Stolz Jár)os németnyelvű értekezése, majd 1787-ben ugyancsak Pesten és ugyancsak német nyelven Muzzogato Ágost munkája. 1789-ben egy kis, 6 levél terjedelmű hivatalos színezetű németnyelvű röpirat jelenik meg Budán a selyemtenyésztésről.32 A sort-magyar szerző, Bödei Bödös Ferenc zárja le, aki mint Baranya vármegye selyemtenyésztési alfél ügyelője Pécsett 1789-ben magyarnyelvű munkát adott ki. Az 1789—92 között megjelent Mindenef Gyűjtemény közöl azután több selyemtenyésztési cikket, a gazdasági eszmék igazi népszerűsítő formája, azonban az 1796-ban megjelent Gazdaságot Tzélzó Újság volt,' de ez az újság már Nagyvátlii fellépése után, a tárgyalt korunkat követő időben jelent meg, amikor már a magyar gazdasági irodalom fejlődése is egészen új irányt vett. Bármilyen hézagos is a magyarországi gazdasági irodalom, az . előadottakból nyilvánvaló, hogy Decsy állítása a magyar giizdasági irodalom hiányáról, vagyis arról, hogy a magyar ember a gazdasági újításokról a nyelvismeret hiánya miatt nem szerezhetett tudomást, nem állja meg a helyét. Decsy tehát maga sem ismerte gazdasági :!a O. L. Erdélyi kanc. lt. 1771 : 362. A selyemereszlésnek módja c. munka, mint címében mulatja németből fordított mű volt. Instruction welcher der in dem Komilat N. N. bestellte Seidenbau N. N. pünktlichst nachzuleben haben wird. Ofen.
